Papp Andrea

Magyari Sára
  • Bók
    2020. 11. 5. 06:00

Balázs Géza

Balázs Géza

Cservenka Judit

Cservenka Judit

Minya Károly

Minya Károly

Ilosvay Selymes Pál

Ilosvay Selymes Pál

Blankó Miklós

BlankoM

Dede Éva

Dede Éva

Vízkeleti Szilveszter

Vízkeleti Szilveszter

(Ny)elvi kérdések   1-100.

Horváth Péter Iván

Horváth Péter Iván 100 ismeretterjesztő írása

Írások

Nyelvemre harapva
1-75.

Hartay Csaba

Hartay Csaba 75 szatirikus nyelvi írása

Írások

Takázás
1-45.

Horváth Péter Iván

Magyari Sára 45 nyelvi esszéje

Írások

Szólás-mentés 1–50.

Pomozi Péter

Pomozi Péter 50 írása

Írások

Korrekt troll 1-77.

Halmai Tamás

Halmai Tamás 77 korrektorglosszája

Írások

Nyelv és iskola 1-16.

Kóródi Bence

Kóródi Bence 16 írása

Írások

Kávéházi szeglet 1-26.

Fráter Zoltán

Fráter Zoltán 26 esszéje

Írások

Borostyánkő 1-88.

Puszay János

Puszay János 88 esszéje

Írások

Ö-szobor
Levelek a Borostyánkőútról 7.

2013.11.1.nincs hozzászólás

Sokféle szobrot, emlékművet láttam már életemben szerte a nagyvilágban. Emeltek és emelnek szobrokat híres embereknek, az ismeretlen katonának, háborús hősöknek, világrengető eseményeknek. Ám olyat, hogy egy hangot (betűt) tiszteltek volna meg szoborral, még sehol nem láttam – Sziktivkáron kívül.

Sziktivkár Oroszországban található, a Komi Köztársaság fővárosa. A komik (régebbi és a tudományban használt hagyományosabb nevükön: zürjének) a finnugor nyelvcsaládba tartozó nyelvet beszélnek, nyelvük tehát rokon a magyarral. A magyar után nekik van a legrégibb írásbeliségük. A 14. század második felében István püspök, akit az egyház később szentté avatott, s akit az utókor immár Permi Szent Istvánnak nevez, egyházi szövegeket fordított komi nyelvre, megteremtve egyúttal a szükséges szakszavakat, azaz a terminológiát is. A komi nyelv az ő idejében – mai fogalmat használva – (regionális) államnyelvként működött a komik lakta területen. Permi Szent István szókincsalkotó tevékenységét dicséri, hogy a 20. században több hullámban megvalósított nyekvfejlesztés során felhasználták az általa alkotott, de időközben feledésbe merült szavakat.

öszoborkép2013okt

Az “ö” a komiban a második leggyakoribb magánhangzó (8,5%) – csak az “a” előzi meg, de mivel “a” mindenütt van, kevésbé érdekes. A komi szótárakban szép számmal találni olyan szavakat, amelyekben csupa “ö” van. Például bördöm ‘sírás’, vözjög ‘reklám’, vözjöm ‘javaslat’, gögör ‘köröskörül, mindenütt’, döröm ‘ing’, jözödöm ‘publikáció, publikálás’, kösjöm ‘kívánság, ígéret’, mödödöm ‘küldemény’, mömöt ‘ostoba’, ödjöm ‘gyors’, ödöbön ‘gyorsan, sietve’, ölöm ’tiltás, tilalom’, ötpövsön ‘kabát nélkül’ stb. A jelenség azért feltűnő, mert az “ö” megléte nem általános a finnugor nyelvcsaládban, s nincs az oroszban sem.

P. s. Ezt az írást Sziktivkárból küldtem, ahol október végén már túl voltunk az első havakon.

Új hozzászólás