Papp Andrea

Magyari Sára

Balázs Géza

Balázs Géza

Cservenka Judit

Cservenka Judit

Minya Károly

Minya Károly

Ilosvay Selymes Pál

Ilosvay Selymes Pál
  • Répa
    2020. 11. 27. 06:00

Blankó Miklós

BlankoM

Dede Éva

Dede Éva

Vízkeleti Szilveszter

Vízkeleti Szilveszter

(Ny)elvi kérdések   1-100.

Horváth Péter Iván

Horváth Péter Iván 100 ismeretterjesztő írása

Írások

Nyelvemre harapva
1-75.

Hartay Csaba

Hartay Csaba 75 szatirikus nyelvi írása

Írások

Takázás
1-45.

Horváth Péter Iván

Magyari Sára 45 nyelvi esszéje

Írások

Szólás-mentés 1–50.

Pomozi Péter

Pomozi Péter 50 írása

Írások

Korrekt troll 1-77.

Halmai Tamás

Halmai Tamás 77 korrektorglosszája

Írások

Nyelv és iskola 1-16.

Kóródi Bence

Kóródi Bence 16 írása

Írások

Kávéházi szeglet 1-26.

Fráter Zoltán

Fráter Zoltán 26 esszéje

Írások

Borostyánkő 1-88.

Puszay János

Puszay János 88 esszéje

Írások
Balázs Géza

Patyósrácok Tetten ért szavak 53.

2013.09.10.2 hozzászólás

Nyáron a budapesti Rákos-patak környéke megtelik élettel. Részlet A pesti nyelv című könyvemből.

Csányi Vilmos rögzíti a Kedvenc városlényem című írásában: „A Rákos-patak közelében laktunk… A parti bozótban sikeresen teremtettem kapcsolatot a környék fiatal bennszülötteivel, akiket ’patyósrácoknak’ nevezett a környék. Általában szelídek voltak… a hídon átkelő nénik engem is patyósrácnak néztek, és arra intettek, hogy jobb lenne hazamennem… Én viszont azt gondoltam, hogy azt a különös dialektust, amit a patyósrácok beszéltek, csak résztvevő módszerrel tanulhatom meg, tehát maradtam”. Csányi Vilmos a XIV., én a X. kerületben, a Rákos-patak mellett tanulta meg ezt a nyelvet. Bár a patyósrác megnevezést nem hallottam, de valódi zuglói (városi) tájszónak vélem. Hogyan keletkezett? A városi népnyelv és a szleng igen kedveli az -i és az -ó képzőket. Mindkét képző, ha t után következik, akkor visszahat, lágyítja a t-t, és ty lesz belőle: liter – *liti – lityi, brat – *brati – bratyi (bratyizik), valamint: mutter – mutyó, fater – fatyó, brat – bratyó. Valószínűleg így jött létre a negyvenes-ötvenes években a Rákos-menti fiúk nyelvében valódi zuglói tájszóként a patak – patyó, és persze a patyósrác. Vissza Csányihoz: „A patak számomra a szabadság, a természet és a törzsi kapcsolatok csodálatos világa volt sok évig”. Ám az idillnek vége szakadt. Egyszer hírek jöttek, hogy döglenek a halak: „a patak vize szinte forrt a kétségbeesetten pipáló halaktól… Gyermekkorom ott, akkor befejeződött”. Jó hír, hogy néhány éve visszaköltöztek a vadkacsák. Az én Rákos-menti tájszavaim: Dréher-tó, EMG-strand, Gyakorló-tér, Hatház, Kopottbáró, Királydomb, Mária Terézia-kastély, Töltés (körvasút), no és Rákosfalva…

 

A pesti nyelv című könyv megrendelhető: iroda@e-nyelv.hu

2 hozzászólás

#1 mütyürke 2013. 10. 1. 09:00:06

Izgalmas lenne tudni, hogy a Rákos patak a Rákos nevű településekről kapta-e a nevét, avagy a Rákos nevű települések kapták-e a Rákos (rákos, rákokban bővelkedő) patakról. Azt hiszem, ez egyáltaln nem egyértelmű, viszont nagyon érdekes kvöetkeztetésekre ad alkalmat.

#2 Emese 2014. 06. 30. 11:02:43

http://hu.wikipedia.org/wiki/R%C3%A1kos-patak “A patak a régen benne élő rákokról kapta a nevét. Manapság már nemhogy rákot, de egyéb vízi élőlényt is alig találni benne. Középkori leírások szerint az említett rákok a patak forrásánál éltek. Az Isaszeg, Pécel, Rákoscsaba közti szakaszon több halastó működött, ami a malmokra hajtott vizet duzzasztotta, majd Rákoscsaba és Keresztúr között egy mocsaras területet táplált vizével. Ezek a mocsaras területek nem kedveztek a rákoknak, de az írások megemlítik, hogy angolnában és egyéb halban bővelkedtek” vagy így volt, vagy nem..:-)

Új hozzászólás