Falvai Mátyás: Balázs Géza Sms-nyelv és folklór (részletek)

(…) Balázs Géza, a különböző televíziós nyelvművelő műsorok révén méltán népszerű, elismert nyelvész és néprajzkutató mindig is híres volt az akadémikus megközelítéstől némileg eltávolodó, nyitottabb gondolkodásáról, aminek ékes bizonyítéka a jelen témaválasztás is. A szerző éber néprajzosként veti rá magát egy sajátos, ezredfordulós nyelvi-kommunikációs-kulturális jelenségre, egy újonnan formálódó folklóranyagra, melyet az sms technológiája hívott életre. Tanulmányaiban azt igyekszik bizonyítani, hogy a 160 karakteres rövid szöveges üzenetekben nemcsak már létező folklórelemek továbbíttatnak, nyernek új csatornát (lásd locsolóversek, köszöntők, aforizmák), hanem kialakult egy kimondottan az sms technikai és terjedelmi keretei által inspirált és meghatározott, új fajta folklór is, amely ugyan nem Kultúra szájról szájra terjed, pszichológiája és továbbadási mechanizmusai mégis az eddig folklórként elkönyvelt jelenségekkel rokonítják.

A szerző rámutat arra is, hogy bár írott formáról van szó, valójában sokkal több köze van a szóbeli, mint az írásos megnyilvánulásokhoz, ezért ezt a fajta kommunikációt (szélesebbre tárva a vizsgálat tárgyát, ideértve például a csetelést is) „másodlagos szóbeliségként” írja le. Alaposan feltérképezi az internetes gyűjtőoldalakon és egyéb forrásokból fellelhető, hatalmas sms-anyagot, aggályos precizitással igyekszik funkció, stílus és egyéb ismérvek alapján tipizálni a korpuszt, részletesen elemzi a sms terjedelmi korlátaira kalibrált nyelvhasználatot, és hosszasan tárgyalja az sms-fal jelenségét, amely olyan kontextusba helyezi a rövid üzeneteket, hogy akár „elektronikus graffitiként” is felfoghatjuk őket. Alapossága, tudományos vehemenciája, az általa bevetett fogalmi apparátus talán kissé túlzónak is tűnhet a téma – látszólagos? – bagatell-jellege miatt; az olvasónak néha nehezére esik elfojtani egy-egy mosolyt, azzal az érzéssel küszködve, hogy a szerző ágyúval lő verébre. Időnként amúgy is az az érzésünk, hogy kicsit veszített aktualitásából a téma: kétséges, hogy ma, a Facebook-robbanás, a közösségi szájtok és a (mikro)blogok térhódítása után, amikor már a csetelés, a Skype, az MSN és számos más kommunikációs csatorna is kezd fokozatosan kimenni a divatból, valóban az sms technológiája-e az, amely a legpregnánsabban közvetíti a digitális médiumokon keresztül zajló „másodlagos szóbeliség” folklórját. A kötetben eleve benne van egy szélesebb merítés lehetősége, az összes típusú elektronikus – például internetes – információközlés működésének feltárása, amely eset leges későbbi munkák tárgya lehet majd. Azt persze, hogy percenként alakuló divatokkal egyidejűleg tartson lépést a tudomány, lehetetlenség volna elvárni. És akkor is igazságtalanok lennénk, ha többet kérnénk számon ezen a kis köteten, mint amennyit valójában vállalt: rögzíteni egy folklorisztikai vonatkozású jelenség minden aspektusát, lehetőleg minél pontosabban és minél szélesebb körűen. (…)

Forrás és teljes cikk: Szépirodalmi Figyelő, 2011/4. 88-90. http://www.szepirodalmifigyelo.hu/pdf/2011/11-4-021-balazs-falvai.pdf