Halmai Tamás

Halmai Tamás

Magyari Sára

Magyari Sára

Balázs Géza

Balázs Géza

Kóródi Bence

Kóródi Bence

Kövesdy Zsuzsa

Kövesdy Zsuzsa

Fráter Zoltán

Fráter Zoltán
  • Licit
    2018. 04. 23. 06:00

Minya Károly

Minya Károly

Ilosvay Selymes Pál

Ilosvay Selymes Pál

Blankó Miklós & Mayer Péter

BlankoM MayerP

(Ny)elvi kérdések   1-100.

Horváth Péter Iván

Horváth Péter Iván 100 ismeretterjesztő írása

Írások

Nyelvemre harapva
1-75.

Hartay Csaba

Hartay Csaba 75 szatirikus nyelvi írása

Írások
Balázs Géza

A pesti nyelv Tetten ért szavak 51.

2013.07.10.5 hozzászólás

A pesti nyelv című könyvem 2013 júliusában jelenik meg. Egy kis előzetes.

A pesti nyelvről több mint százéves vita folyik. Hogy mit is érthetünk rajta? Van, aki csak a tolvajnyelvet, az argót, mások sajátos nyelvjárásként tekintenek rá, ismét mások a nyelvi divatokat terjesztő (közhelyes) köznyelvnek tartják, s vannak, akik a modern szleng (aszfaltnyelv) szülőhelyének.

Balassa József nyelvész a nyelvjárás terminus ellen érvelt: „a város lakossága, főként Budáé, eredetileg német volt. Ma már a magyar elem nagy többségben van ugyan, de nyelve nem fejlődött együttesen és önállóan, miután a lakosság az ország legkülönbözőbb részeiről verődött össze”. Imre Samu az alföldi nyelvjáráson belül Budapest környéki nyelvjárástípust említ. Valóban, a legtöbb városrész nyelvi kapcsolatban van a mögötte lévő vidék nyelvjárásával.

A leghelyesebb, ha a budapesti nyelvet többszintűnek, többrétegűnek fogjuk fel: tolvajnyelv (argó, jassznyelv, fattyúnyelv); ifjúsági nyelv; szleng, köznyelv (nyelvi divatok). Már Arany János is használ kártyás argószót. Ambrus Zoltán, Karinthy Frigyes, Molnár Ferenc, Szép Ernő, Heltai Jenő, Tersánszky Józsi Jenő bőven merítettek a tolvajnyelvből. Néhány példa: arénázik (veszekedik), bazi nagy (nagyon nagy), bekávézik (lerészegedik), bekrepál (meghal), bratyó (báty, fiútestvér), bukik rá (kedveli, tetszik neki), burkol (eszik), cvikli – később – ciki (kellemetlenség), digózik (nő olasz férfiakkal alkalmi ismeretséget keres), dinka, dinnye (buta), dobbant (disszidál), dohány (pénz), elpasszol (elad), frankó (jó, remek), gáz (baj, veszély, nehézség, kellemetlenség; mai szójátékban: Gáz van, ha nincs villany!), gürizik (dolgozik). A magyar argó kisszótára bevezetőjében utal a tolvajnyelv eredetére: 1000 argószóból 200 német, 50 héber vagy jiddis, 20 cigány, 30 más nyelvű és a többi magyar eredetű. Példák: ajser, haver, hóhem, mesüge (héber), máró, devla, duma, luvnya, lóvé (cigány), svári, aré, malér, angéhol (német), klapec, krapek, bratyi, gyengi (szláv), jard (angol). Belső keletkezésű (magyar) szavak: barna mackó (ötven forintos), bura (fej), emeletes zsaru (lovasrendőr), ikrek (járőrök), fagylaltos (közlekedési rendőr), fakabát (rendőr), kaptár (börtön), sikló (URH-kocsi), sínbohóc (vasutas), kobra (szemüveges ember), hínárhajú (hippi). Leginkább az átvitel (új jelentés) lehetőségével élnek a nyelvváltozatok: bedolgozó (betörő, tolvaj), buszsofőr (autótolvaj), dugulás (hallgatás), kocsijátékos (autótolvaj), leveles (gyanús rab), tégla (beépített ember, besúgó), pacsirta (’énekes’, áruló), varjú (fegyőr), zongoráztat (ujjlenyomatot vesz).

A tolvajnyelv vagy argó sajátos területe, a börtönszleng is ide tartozik (Budapesten fogda, börtön is van) efféle szövegekkel: bonts vitorlát (menj innen), fekvő nyolcast kapott (életfogytiglanra ítélték), felakadt a hálón (elfogták a razzián), felültette a felhő szélére (megölte). Valamint példa egy börtöngraffitire: Itthagyom a tanyátokat, b. az anyátokat! Zöldülnek a falevelek, Tolnai utca, isten veled…

Az argó sajátos területe a prostituáltak nyelve: biluxol (körbetekinget), rábukik (szereti), cicizik (vacakol), cidázik a manusnak (ma azt mondanák: oboázik), gorilla (testőr), hajt (prostitúciót űz), ketyeg az óra (fizetik az időt), kivirít (felmutatja a pénzét, hogy azt más is lássa), kocsisor (József utca, Mátyás tér, Horváth Mihály tér, Őr utca által határolt terület), lepúrolja a lóvét (eldug a pénzből; a pénz egy részét magának teszi el), letejel (átadja a pénzt), maki (nyugatnémet márka), megdumál (rábeszél), megeszi a mesét (elhiszi a történetet), nagyplacc (Rákóczi tér), placc (tér, ahol „űzni lehet az ipart”), roda (kocsisor), rodázás (árulja magát < cigány rodel keres [pénzt is] szóból, ebből vonódhatott el a roda), smakkol (tetszik), strichel (üzletszerűen kéjeleg), szobázik (szobáztatóhelyre viszi a partnerét), tejel (fizet), télak (megszökés; jiddis eredetű), tipliz (megszökik), tűz (elsiet), vamzer (áruló, spion).

 

A pesti nyelv című kötet megrendelhető: iroda@e-nyelv.hu

5 hozzászólás

#1 Balázs Géza 2013. 07. 23. 14:34:15

A könyv tegnap kijött a gyomai Kner Nyomdából. 2013. augusztus 5-től kezdődik az árusítása. További információk a honlapon.

#2 Bedő J. István 2013. 08. 30. 18:27:42

Kedves Tanár úr,
én még mindig várom, hogy meghívj az óráidra szerkesztés témakörben (ez még akkor volt, amikor Fercsik Erzsivel tandemben tanítottunk a korrektorsuliban)…
De most sem mondanék nemet.
Ám közben néhányan elindítottunk egy olvassbele.com nevű oldalt (kérlek, nézz rá), ahol szívesen írnánk A pesti nyelv kötetedről.

Barátsággal
Bedő Pista

#3 Sós Mihály 2014. 03. 19. 15:32:12

Tisztelt Tanár Úr!
Lehet, hogy nem elég egy külön nyelvjárához, de én megfigyeltem egy-két kifejezett pestizmust:
– ezmellett, ezmiatt (emellett, emiatt helyett)
– kettő nap alatt (“két nap alatt” sohasem hallható)
– rak (tesz helyett: lerakom a telefont, elrakom a nadrágom, felrakja a fazekat)
– odébb, arrébb, hátrébb (odább, arrább, hátrább helyett).
Nem nevezhetjük ezeket tájnyelvi jelenségnek?
Üdvözlettel:
Sós Mihály

#4 Asatanlanya 2018. 04. 28. 08:20:19

Ha valaki azt mondja bekávézik nem alkolholt fogyaszt, hanem marihuanat…

#5 Sz. Tóth Gyula 2018. 05. 6. 11:42:28

Meglepődve olvasom a hírt: hamarosan megjelenik A pesti nyelv c. könyv. Kis előzetes.
Ám azóta eltelt néhány év, a könyv kijött, jó, tanúsíthatom, írtam is róla ismertetőt: lásd Kortárs, 2014/11., 98. Roppant érdekes, szellemes, tanulságos, megérdemli a figyelmet. Utólagosan is.

Új hozzászólás