Pusztay János

Puszay János

Halmai Tamás

Halmai Tamás

Magyari Sára

Magyari Sára

Balázs Géza

Balázs Géza

Kóródi Bence

Kóródi Bence

Fráter Zoltán

Fráter Zoltán

Minya Károly

Minya Károly

Ilosvay Selymes Pál

Ilosvay Selymes Pál

Blankó Miklós & Mayer Péter

BlankoM MayerP

Dede Éva

Dede Éva

(Ny)elvi kérdések   1-100.

Horváth Péter Iván

Horváth Péter Iván 100 ismeretterjesztő írása

Írások

Nyelvemre harapva
1-75.

Hartay Csaba

Hartay Csaba 75 szatirikus nyelvi írása

Írások
Balázs Géza

A pesti nyelv Tetten ért szavak 51.

2013.07.10.5 hozzászólás

A pesti nyelv című könyvem 2013 júliusában jelenik meg. Egy kis előzetes.

A pesti nyelvről több mint százéves vita folyik. Hogy mit is érthetünk rajta? Van, aki csak a tolvajnyelvet, az argót, mások sajátos nyelvjárásként tekintenek rá, ismét mások a nyelvi divatokat terjesztő (közhelyes) köznyelvnek tartják, s vannak, akik a modern szleng (aszfaltnyelv) szülőhelyének.

Balassa József nyelvész a nyelvjárás terminus ellen érvelt: „a város lakossága, főként Budáé, eredetileg német volt. Ma már a magyar elem nagy többségben van ugyan, de nyelve nem fejlődött együttesen és önállóan, miután a lakosság az ország legkülönbözőbb részeiről verődött össze”. Imre Samu az alföldi nyelvjáráson belül Budapest környéki nyelvjárástípust említ. Valóban, a legtöbb városrész nyelvi kapcsolatban van a mögötte lévő vidék nyelvjárásával.

A leghelyesebb, ha a budapesti nyelvet többszintűnek, többrétegűnek fogjuk fel: tolvajnyelv (argó, jassznyelv, fattyúnyelv); ifjúsági nyelv; szleng, köznyelv (nyelvi divatok). Már Arany János is használ kártyás argószót. Ambrus Zoltán, Karinthy Frigyes, Molnár Ferenc, Szép Ernő, Heltai Jenő, Tersánszky Józsi Jenő bőven merítettek a tolvajnyelvből. Néhány példa: arénázik (veszekedik), bazi nagy (nagyon nagy), bekávézik (lerészegedik), bekrepál (meghal), bratyó (báty, fiútestvér), bukik rá (kedveli, tetszik neki), burkol (eszik), cvikli – később – ciki (kellemetlenség), digózik (nő olasz férfiakkal alkalmi ismeretséget keres), dinka, dinnye (buta), dobbant (disszidál), dohány (pénz), elpasszol (elad), frankó (jó, remek), gáz (baj, veszély, nehézség, kellemetlenség; mai szójátékban: Gáz van, ha nincs villany!), gürizik (dolgozik). A magyar argó kisszótára bevezetőjében utal a tolvajnyelv eredetére: 1000 argószóból 200 német, 50 héber vagy jiddis, 20 cigány, 30 más nyelvű és a többi magyar eredetű. Példák: ajser, haver, hóhem, mesüge (héber), máró, devla, duma, luvnya, lóvé (cigány), svári, aré, malér, angéhol (német), klapec, krapek, bratyi, gyengi (szláv), jard (angol). Belső keletkezésű (magyar) szavak: barna mackó (ötven forintos), bura (fej), emeletes zsaru (lovasrendőr), ikrek (járőrök), fagylaltos (közlekedési rendőr), fakabát (rendőr), kaptár (börtön), sikló (URH-kocsi), sínbohóc (vasutas), kobra (szemüveges ember), hínárhajú (hippi). Leginkább az átvitel (új jelentés) lehetőségével élnek a nyelvváltozatok: bedolgozó (betörő, tolvaj), buszsofőr (autótolvaj), dugulás (hallgatás), kocsijátékos (autótolvaj), leveles (gyanús rab), tégla (beépített ember, besúgó), pacsirta (’énekes’, áruló), varjú (fegyőr), zongoráztat (ujjlenyomatot vesz).

A tolvajnyelv vagy argó sajátos területe, a börtönszleng is ide tartozik (Budapesten fogda, börtön is van) efféle szövegekkel: bonts vitorlát (menj innen), fekvő nyolcast kapott (életfogytiglanra ítélték), felakadt a hálón (elfogták a razzián), felültette a felhő szélére (megölte). Valamint példa egy börtöngraffitire: Itthagyom a tanyátokat, b. az anyátokat! Zöldülnek a falevelek, Tolnai utca, isten veled…

Az argó sajátos területe a prostituáltak nyelve: biluxol (körbetekinget), rábukik (szereti), cicizik (vacakol), cidázik a manusnak (ma azt mondanák: oboázik), gorilla (testőr), hajt (prostitúciót űz), ketyeg az óra (fizetik az időt), kivirít (felmutatja a pénzét, hogy azt más is lássa), kocsisor (József utca, Mátyás tér, Horváth Mihály tér, Őr utca által határolt terület), lepúrolja a lóvét (eldug a pénzből; a pénz egy részét magának teszi el), letejel (átadja a pénzt), maki (nyugatnémet márka), megdumál (rábeszél), megeszi a mesét (elhiszi a történetet), nagyplacc (Rákóczi tér), placc (tér, ahol „űzni lehet az ipart”), roda (kocsisor), rodázás (árulja magát < cigány rodel keres [pénzt is] szóból, ebből vonódhatott el a roda), smakkol (tetszik), strichel (üzletszerűen kéjeleg), szobázik (szobáztatóhelyre viszi a partnerét), tejel (fizet), télak (megszökés; jiddis eredetű), tipliz (megszökik), tűz (elsiet), vamzer (áruló, spion).

 

A pesti nyelv című kötet megrendelhető: iroda@e-nyelv.hu

5 hozzászólás

#1 Balázs Géza 2013. 07. 23. 14:34:15

A könyv tegnap kijött a gyomai Kner Nyomdából. 2013. augusztus 5-től kezdődik az árusítása. További információk a honlapon.

#2 Bedő J. István 2013. 08. 30. 18:27:42

Kedves Tanár úr,
én még mindig várom, hogy meghívj az óráidra szerkesztés témakörben (ez még akkor volt, amikor Fercsik Erzsivel tandemben tanítottunk a korrektorsuliban)…
De most sem mondanék nemet.
Ám közben néhányan elindítottunk egy olvassbele.com nevű oldalt (kérlek, nézz rá), ahol szívesen írnánk A pesti nyelv kötetedről.

Barátsággal
Bedő Pista

#3 Sós Mihály 2014. 03. 19. 15:32:12

Tisztelt Tanár Úr!
Lehet, hogy nem elég egy külön nyelvjárához, de én megfigyeltem egy-két kifejezett pestizmust:
– ezmellett, ezmiatt (emellett, emiatt helyett)
– kettő nap alatt (“két nap alatt” sohasem hallható)
– rak (tesz helyett: lerakom a telefont, elrakom a nadrágom, felrakja a fazekat)
– odébb, arrébb, hátrébb (odább, arrább, hátrább helyett).
Nem nevezhetjük ezeket tájnyelvi jelenségnek?
Üdvözlettel:
Sós Mihály

#4 Asatanlanya 2018. 04. 28. 08:20:19

Ha valaki azt mondja bekávézik nem alkolholt fogyaszt, hanem marihuanat…

#5 Sz. Tóth Gyula 2018. 05. 6. 11:42:28

Meglepődve olvasom a hírt: hamarosan megjelenik A pesti nyelv c. könyv. Kis előzetes.
Ám azóta eltelt néhány év, a könyv kijött, jó, tanúsíthatom, írtam is róla ismertetőt: lásd Kortárs, 2014/11., 98. Roppant érdekes, szellemes, tanulságos, megérdemli a figyelmet. Utólagosan is.

Új hozzászólás