Papp Andrea

Magyari Sára
  • Bók
    2020. 11. 5. 06:00

Balázs Géza

Balázs Géza

Cservenka Judit

Cservenka Judit

Minya Károly

Minya Károly

Ilosvay Selymes Pál

Ilosvay Selymes Pál

Blankó Miklós

BlankoM

Dede Éva

Dede Éva

Vízkeleti Szilveszter

Vízkeleti Szilveszter

(Ny)elvi kérdések   1-100.

Horváth Péter Iván

Horváth Péter Iván 100 ismeretterjesztő írása

Írások

Nyelvemre harapva
1-75.

Hartay Csaba

Hartay Csaba 75 szatirikus nyelvi írása

Írások

Takázás
1-45.

Horváth Péter Iván

Magyari Sára 45 nyelvi esszéje

Írások

Szólás-mentés 1–50.

Pomozi Péter

Pomozi Péter 50 írása

Írások

Korrekt troll 1-77.

Halmai Tamás

Halmai Tamás 77 korrektorglosszája

Írások

Nyelv és iskola 1-16.

Kóródi Bence

Kóródi Bence 16 írása

Írások

Kávéházi szeglet 1-26.

Fráter Zoltán

Fráter Zoltán 26 esszéje

Írások

Borostyánkő 1-88.

Puszay János

Puszay János 88 esszéje

Írások
Balázs Géza

Google és Magoogle fiai Tetten ért szavak 49.

2013.05.10.nincs hozzászólás

Szilvási Csaba kötetéről és Ady Endréről sms-ben

google1

 

Az emberi nyelv alapvető létmódja a beszéd. Azután jóval később, az evolúció kései fokán, és nem is mindenki számára létrejött az írás. Még később, a technikai fejlődéssel, a hangrögzítéssel és hangtovábbítással kialakul egy újabb nyelvi létmód, a másodlagos szóbeliség. És napjainkban felbukkan egy még újabb: a másodlagos írásbeliség. A másodlatos írásbeliség egyszerre elszakadás a hagyományos írásbeliségtől és némi visszatérés a beszéltnyelviséghez. De lássuk tudományosabban! A digitális, informatikai vagy technokulturális korszak, a mobiltelefon sms-technológiája, valamint az internetes levelező-, csevegőrendszerek (e-mail, chat, MSN, twitter stb.) alig húsz év alatt létrehoztak egy új írásbeliséget, a több ezer éve formálódó, elsődleges írásbeliségen alapuló, de sokféle keverék formát mutató (általunk úgynevezett) másodlagos írásbeliséget. A másodlagos írásbeliségben felbukkannak a „nyelvek fölötti” piktogramok (egyes eseteiket hieroglifa néven ismerjük), a bizonyos írásrendszerekre jellemző szótagírás (Lmegy, azaz elmegy, 1házashetye, azaz Egyházashetye), a magánhangzó-kihagyás (szrtlk, vagyis szeretlek) a 90 fokkal való elfordítás (:)), a kiejtésközeliség (jáccik, „helyesebben” játszik), valamint sokféle kevert forma. Ezt a másodlagos írásbeliséget nem tanítják az iskolában, sőt olykor üldözik is, mert hadat üzen az első írásbeliségre érvényes szabályozásnak, az akadémiai helyesírásnak, mégis folyamatosan alakul és terjed. Alakulásának és terjedésének az az oka, hogy közösségileg alakuló és elfogadott szabályrendszer van mögötte. A másodlagos írásbeliség sok területen az elsődleges írásbeliség (sőt az előbeszéd!) helyére lép (apró jelzésszerű üzenetek, illetve magánlevél, de olykor már a magyardolgozatban is felbukkannak elemei, pl. Radnóti 6ása…). A Gutenberg-galaxis (a betű, az írásbeliség világa) az Internet- vagy Google-galaxissal (interaktivitás, ikonikus fordulat, hálózatosodás, hipertextualitás, hiperexpanzió) találkozik; újfajta élményvilágos hoz létre; sőt egyesek szerint váltják is egymást. Mindenesetre kifejező a Szilvási Csabától szárnyra kélt mondás (torzítás): Google és Magoogle fia vagyok én…

google3

A netnyelv egyik bölcsője, az MSN napjainkban hallgatott el

Az informatikai technológiák kulturális-nyelvi hatásait ma már a nyelvészet sajátos területe, az (általunk) úgynevezett netnyelvészet (internetnyelvészet vagy digitális nyelvészet) is kutatja, aki pedig ezt teszi, az a netnyelvész. A téma konferenciák tárgya, szakdolgozatok, disszertációk, szótárak és tanulmányok születnek e témában. S aki tudatosan játszik, alkot ebben a másodlagos írásbeliségben, az nyilván netíró, netköltő.

Ha figyelmesen szemléljük a jelenségeket, azt érezhetjük, amit egykor Janus Pannonius érzett: „Eddig Itália földjén termettek csak a könyvek…” Természetesen ezt is „újraírta”, „megtréfásította” Szilvási Csaba, és arra figyeltem föl a neten, hogy szárnyra is keltette a netnemzedék: „Eddig Digitália földjén termettek csak a könyvek…”

Mi történik az írásbeliségben? Egy új, (anya?)nyelvű írásmód keletkezik, sőt, annak irodalmi formája, egy emelkedett másodlagos írásbeliség is létrejön. Sokan megdöbbennek ezen, és fölteszik a kérdést: Lehet sms-ben irodalmat művelni? Igen, ez is lehetséges. Hagyományos irodalmi előzménynek tekinthető a tömörségre törekvő feliratköltészet, az epigramma vagy a haiku. A magyar nyelv éve (2009) kapcsán meghirdetett „sms-irodalmi” versenyre számos szöveg született ebben a másodlagos írásbeliségben. Meg is jelent egy kis kötet belőle: Hadarva írok – sms történetek (Balassi Intézet, 2009). Ugyanerre a pályázatra készült Szilvási Csaba (hadd mondjam ki: író-költő, tájnyelvbúvár stb., de leginkább: nyelvművész) csaknem kötetnyi sms-verse. A költő ironikus módon használja ezt az új, alakuló írásbeliséget: segítségével újraírja a világ- és a magyar irodalmat. Ám ezt nagyon sajátos sms-nyelven teszi, nem úgy, ahogy a gyerekek jelzésszerűen „kommunikálnak”, hanem az ebből a jelrendszerből kiinduló, de magasabb, bonyolultabb szintre emelt jelrendszerrel. Ezzel Szilvási Csaba létrehozza a másodlagos írásbeliség új, további szintjét: az irodalmi-költői regisztert. Úgy is mondhatnánk, hogy többszörös kódolással van dolgunk: egyszer egy írásbeli, azután egy másodlagos írásbeli, végül pedig a másodlagos írásbeliségen belül egy emelkedett, esztétikai szintű kódolással. Ha véletlenül csak ez a változat marad meg, komoly fejtörést fog okozni későbbi korok titkosírás-kutatóinak.

Szilvási Csaba finom beleéléssel stílusbravúrt hajt végre: méltán tekinthetjük a népköltészeti stílusjátékok követőjének, de talán nem túlzunk, ha úgy véljük, hogy a magyar stílusparódia legjelesebbjeinek hagyományait követi, csak egy új, általa létrehozott kódolással.

Írtak már sms-verset, sőt prózai alkotásokat is, de a világ- és magyar irodalom nagyjainak sms-stílusutánzására, sms-átkódolására még nem történt kísérlet. A kötet egyúttal érdekes „bilingvis” kiadvány: Szilvási Csaba nemcsak az átkódolt, hanem az általa hagyományos írásbeliségben alkotott verseket is közreadja. Elsősorban ez utóbbiakat kéretik elolvasni, a többi csak puszta, ám elgondolkodtató, komoly játék. A szerző nyilvánvaló szándéka az alkotás, a nyelvi játék örömének tudatosítása mellett az, hogy ezen a meglepő módon is felhívja a figyelmet az irodalom, irodalmunk értékeire, szemlélet-, jellemformáló szerepére és erejére. Hagyományos formájú és sms-be átírt versei ugyanis a nagyok ismert modorában, és talán éppen ezért, könnyen befogadhatóan nagyon is a mához: mai világunkról és világunkhoz szólnak.

Szilvási Csaba: Google és Magoogle fiai. Verses SMS paródiák című kötete (Minerva, 2013) elé írt bevezető teljes változata. A kötet ára 2000 Ft, megrendelhető a szerzőtől, illetve a Magyar Nyelvi Szolgáltató Irodánál is.

Új hozzászólás