Skip to main content

Fekete, fekete… – nyílt és zárt e

- 2013. 05. 01.

Gimnazista koromban tagja voltam a szombathelyi Nagy Lajos Gimnázium irodalmi színpadának. Az első szereplésem egy az afrikai költészetet bemutató estre esett. Az egyik – azóta, sajnos, elfeledtem – vers utolsó sora így hangzott: „fekete, fekete, mint maga a nyomor”.

A ’fekete’ szót amúgy nyelvjárásiasan – hiszen akkor még fogalmam sem volt arról, hogy másként is lehet, sőt, illik beszélni – így ejtettem: fäkätë, azaz az első két e-t nyíltan, az utolsó zártan. Az első próbán az irodalmi színpadot vezető tanárnő meghallván ezt a kiejtést kikelt magából, hogy lehet ezt a szót úgy kimondani, ahogy én tettem. Miért, hát hogyan kell, kérdeztem. Fäkätä – válaszolta, azaz csupa nyílt e-vel. Hát jó, a kedvéért megtanultam a szó ilyeténképpeni kiejtését.

Néhány évvel később az egyetemre kerülve hallom ám, hogy – elsősorban budapesti – évfolyamtársaim ugyanezt a szót fekete-ként ejtik, azaz csupa csaknem teljesen zárt e-vel. Nyelvészetileg csak valamelyik felsőbb évfolyamon világosodott meg előttem a jelenség, amikor a nyelv rétegződéséről tanultunk, a nyelvjárás, a regionális köznyelv és a köznyelv különbségeiről. Akkor jöttem rá, hogy a fäkäte a nyelvjárási, a fäkätä a nyugat-dunántúli regionális köznyelvi, míg a fekete a köznyelvi alak.

A szűkebb pátriámtól 25 évig tartó távollét sem halványította el a Szombathely környéki regionális köznyelv, sőt nagyszüleim falujának nyelvjárási sajátosságait sem emlékezetemben. Sajnos, már nem annyira a szóválasztásban, hanem a kiejtésben. De azt is be kell vallanom, hogy – bár tudom, melyik szóban melyik e hangot kell ejteni – nem mindig teszem. A magam példáján figyelem, hogyan kopik ki nyelvünk egyik jellegzetes, s a hangzásbeli változatosságot elősegítő hangja, az ä. Egyetemet végzett, és Szombathelyre a tanulmányaik után visszatért egykori gimnazista osztálytársaim mind a mai napig teljesen természetesen használnak ilyen alakokat, mint käze a köznyelvi keze helyett, vagy akár az említett fäkäte alakot is.

Bár a magyar nyelvjárások nagyobb részében megkülönböztetik a kétféle e hangot, vagy legalábbis felismerik, a köznyelvből kiszorult a nyílt változat. Aki használja, az számíthat arra, hogy – társadalmi státuszától függően – különböző mértékben nevetségessé teszik. Ha a közéletben nem szereplő személyről van szó, esetleg csak megmosolyogják, azonban ha magasabb körökben mozgó politikus, társadalmi személyiség, akkor hamarosan a kabarék céltáblájává válik.

Eltekintve attól, hogy akár csak itt Európában, az Európai Unióban is több nyelv van, amelyekben a kétféle e-t megkülönböztetik (angol, finn, észt; részben a német is), és ezekben a nyelvekben e hangok használata nem vált ki hátrányos megkülönböztetést, finn és német tapasztalataim szerint az értelmiségiek is megőrzik beszédben nyelvjárásuk sajátosságait.

Amikor mintegy 10 éve kiadtuk a finn eposz, a Kalevala ötödik magyar nyelvű fordítását, jelöltük a kétféle e hangot lévén, hogy a műfordító, Szente Imre, Vas megyei származású, és a külföldön eltöltött közel fél évszázad ellenére sem adta fel anyanyelvjárását. A műfordítással kapcsolatban nem egy nyelvész nyilatkozott úgy, hogy a magyar nyelvterület túlnyomó része érti ezt a kettősséget, azaz akár jelölni is lehetne a helyesírásban is. Ez, persze, hiú ábránd, a helyesírással amúgy is annyi gondja van az embernek, minek szaporítanánk tovább. Ám nyelvünk éppen azáltal válik „mekegővé”, hogy a köznyelvben egyedül maradt zárt e kénytelen átvállalni a nyílt ä megterhelését is.

5 Replies to “Fekete, fekete… – nyílt és zárt e”

  1. A standard magyar kiejtésben -tudtommal- sëm a „fekete” szóban, sëm a „keze” szóban nincs ë, csak e.

  2. A nyílt e-t szërintem az e bëtűvel jelöljük.
    Fëlëslegës az ä bëtűt is bevezetni. a zárt ë-t jelöljük ëvel.

    Ezzel a fajta jelöléssel, amelyet a szërző használ, még eddig nem találkoztam.

    Ëgyes budapestiek nem csupa zárt ë-t használnak, hanem amolyan összemosott se íze se bűze közepes eket. Amolyan e+ë/2 féle hangot.

    Illetve tësz különbséget sok budapesti is a nyílt e és a zárt ë között, akkor is, ha letagadja és maga sem vëszi észre, csak kisebbet, mint máshol, mint amekkorát këllene.

    Az eë különbségtétel nem csupán hangzásbeli változatosságot jelënt, hanem az érthetőségët szolgálja.

    Eme fontos magánhangzó eltűnésével, a „sztenderd”? beszédben körülbelül 1800 azonos hangzású de más jelëntésű szó keletkëzne, keletkëzik.

    A klasszikus példa:

    mentek = mentesëk, rájuk nem vonatkozik
    mentëk = én fuldoklót ki a vízből húzok
    mëntek = ők moziba tegnap látogattak
    mëntëk = ti moziba mostan bandukoltok

    de van még rëngeteg 1800.

    szemét = hulladék
    szëmét = látószervét

    e = mutatószó
    ë = kérdőszó

    ëlég = nem këll több
    elég = a tűz martalékává lësz

    veszik = tűnik
    vëszik = vásárolják

    hëgyes = hëggyel rëndëlkëző
    hëgyes = élës csúcsos

    fëstettem = a szobát a festővel
    fëstëttem = magad uram, ha fëstőd nincsen

    stb. stb. stb.

    A „köznyelvnek” nevezëtt tájszólásban én nem érzëm azt, hogy csak zárt ët- használnának.

    Amit ők ejtenek az az e nem ëléggé zárt.

    Szërintem ez a helyzet a zártságtól a nyíltság irányába:

    1. é
    2. zárt ë
    3. a „köznyelvi” közepes, e hang
    4. nyílt e
    5. á

  3. Igën Tisztëlt Profësszor Úr! Kedves Nyelvhasználók! A profësszor úr nagy tisztëlője vagyok. Számos kötetét mëgszërëztem, szombathelyi és badacsonytomaji kiadványaiból főleg az észt tárgyúakat gyűjtöm. Ez a rövid írása nem foglalkozik a zárt ë rëndkívüli fontosságával.
    0. A zárt ë köznyelvi (is), mert például mi sëm nyelvjárási területën éltünk, mégis az egész család zárt ë-vel beszél. A magyarság legalább fele ma is ejti, és sokkal nagyobb részének tudomása van róla, hallja valamennyire.
    1. Nem a mëgszégyënítésën, a nevetségëssé tételën, a hang ,,kiveszésén” këll sajnálkoznunk, hanem a zárt ë jelëntés-mëgkülönböztető szerepével, hangrëndszërbeli fontosságával és ápolásával-tanításával. 2. Reisz András is népszërű, pedig a zárt ë mellett a palcó a-á-kat is ejti. 3. A helyësírással ëgyre kevesebb lësz a gondunk, mert számítógéppel mindënki tud helyësen írni. 4. A Bárczi Alapítvány kidolgozta a zárt ë-s kiejtés mércéjét (az ingadozás csak kicsi a Kárpát-medëncében), és sok-sok nyelvi anyagot közzétëtt. http://barczi.uw.hu nyelvmuveles.hu 5. A zárt ë benne van a számítógépben! Bárki szabadon használhatja! A mi uindítványozásunkra és segítségünkkel a Prószéky Gábor vezette MorphoLogic Kft. munkatársai, Novák Attila és Endrédy István a mëgalkották az ë-jelölő eszközt (= programot): http://www.morphologic.hu/Helyesen-Zart-e-jelolo-eszkoz386.html. 6. Az alapkérdés: Lëhet-ë a kiejtésben, a helyësejtésben mëgőrizni a zárt ë-t? Igën, a kísérletëk azt mutatják, a gyerëkëk könnyen mëgtanulják. 7. Jelënleg a zárt ë-t a vezető nyelvművelők elhallgatják, alig foglalkoznak vele. A széphalmi Magyar Nyelv Otthonában nagyon rövid és hiányos, téves állítások olvashatók róla. 8. A profësszor úrhoz még csak ëgy kérdésëm lënne: Hogyan lëhet finnugor tanulmányokat végezni, hogyan lëhet finnugor nyelveket (ëgyáltalán — nyelveket) tanulni, hogyan lëhet magyar nyelvtörténetët tanítani és tanulni, hogyan lëhet magyar alaktant tanítani és tanulni — a zárt ë mëgfelelő ismerete nélkül? Figyelmét, figyelmüket mëgköszönve, tisztëletteljes üdvözlettel: Mészáros András

  4. kiejtes.hu

    Tisztëlt Nyelvtársak!

    kiejtes.hu

    Új honlapunkon is ëgyre több anyagot találhatnak a zárt ë-ről és ëe-vel jelölten. Mert mi nemcsak ë-zünk, hanem e-zünk is!

    Üdvözlettel: Mészáros András tanár

Your Email address will not be published.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

x