Papp Andrea

Magyari Sára
  • Bók
    2020. 11. 5. 06:00

Balázs Géza

Balázs Géza

Cservenka Judit

Cservenka Judit

Minya Károly

Minya Károly

Ilosvay Selymes Pál

Ilosvay Selymes Pál
  • Répa
    2020. 11. 27. 06:00

Blankó Miklós

BlankoM

Dede Éva

Dede Éva

Vízkeleti Szilveszter

Vízkeleti Szilveszter

(Ny)elvi kérdések   1-100.

Horváth Péter Iván

Horváth Péter Iván 100 ismeretterjesztő írása

Írások

Nyelvemre harapva
1-75.

Hartay Csaba

Hartay Csaba 75 szatirikus nyelvi írása

Írások

Takázás
1-45.

Horváth Péter Iván

Magyari Sára 45 nyelvi esszéje

Írások

Szólás-mentés 1–50.

Pomozi Péter

Pomozi Péter 50 írása

Írások

Korrekt troll 1-77.

Halmai Tamás

Halmai Tamás 77 korrektorglosszája

Írások

Nyelv és iskola 1-16.

Kóródi Bence

Kóródi Bence 16 írása

Írások

Kávéházi szeglet 1-26.

Fráter Zoltán

Fráter Zoltán 26 esszéje

Írások

Borostyánkő 1-88.

Puszay János

Puszay János 88 esszéje

Írások

Mi van az e-papírkosárban?

2013.04.2.1 hozzászólás

Spamek, hírlevelek, láncüzenetek tucatjait töröljük az e-mailezés során. De vajon hogyan kerül a fiókunkba valami, amit egyáltalán nem szeretnénk?

A spam szó az Oxford Dictionary szerint kéretlen (főleg elektronikus) üzenetet jelent. Az internetes világban az illegális, vagy féllegális hirdetéseket sorolják ide – de tágabb értelemben idevehetjük a különböző láncüzeneteket, értesítéseket is. A kéretlen üzenetek ellen hiába küzdenek a szolgáltatók – ráadásul ezek egy részét, tudtunkon kívül, mi magunk kérjük.

A „felesleges” üzenetek, e-mailek egy része különböző hírlevél, szolgáltatóoldal hirdetése, vagy valamilyen értesítő, melyekre sokszor mi magunk iratkozunk fel, ha szolgáltató oldalra regisztrálunk, kérdőívet töltünk ki, vagy nyereményjátékon veszünk részt. Némelyik nem is hirdetés, csupán „ártatlan” értesítés – legfeljebb a gyakorisága zavaró. A „jó” hírlevélről általában jól látszik, hogy az: többnyire már a tárgyban használja a „hírlevél”, „értesítő”, „notification” megkülönböztetést, vagy az újsághirdetésekből ismert „(X)” jelzést – és maga az üzenet is tartalmazza az útmutatást, aminek a segítségével lemondhatjuk a további üzeneteket.

Persze akadnak rafináltabb fogások is: gyakori az, hogy egy – számunkra idegen – embertől kapunk levelet, s az üzenetben gyakran a saját nevünkkel találkozunk megszólítottként. Ezek a levelek többnyire marketing céllal érkeznek, s a trükkjük egyszerű: a céges központi e-mail helyett általában valakinek  – például a marketingesnek –  a nevében leveleznek velünk, s a megszólításhoz egy szoftver felhasználja az általunk korábban (például egy regisztrációs lap kitöltésekor)  megadott nevet. Ezzel a fogással azt próbálják elkerülni, hogy a felhasználó azonnal törölje a cég nevében érkező reklámlevelet.

Nagyobb a gond akkor, ha idegen feladótól, megszólítás nélkül, vagy sablonos megszólítással kapunk e-mailt. Ilyenkor érdemes gyanakodni, hiszen könnyen adathalászat áldozatai lehettünk. Ha az elektronikus postacímünk valamilyen weboldalon, gyanútlanul elpottyantott fórumüzenetben, rossz helyre feltöltött önéletrajzban is szerepel például, könnyen előfordulhat, hogy az a „spambot”-ok áldozata lesz. Ezek a számítógépes programok összegyűjtik az óvatlanul közölt e-mail címeket, hogy azután kéretlen levelekkel árasszák el azokat.

Ezek egyik fajtája az úgynevezett „black mail”, vagyis levélcsalás. Az ilyen üzenetekben általában pénzt próbálnak kérni a címzettől. Elhitetik vele például, hogy az e-mailen keresztül jótékony célra adományozhat, vagy egy nagy összegű nyeremény kifizetése miatt a bankszámlaszámát tudakolják. Ha gyanús levelet kapunk, érdemes néhány sorát bemásolni a keresőbe – ha túl sok találatot kapunk, biztosak lehetünk benne, hogy csalással állunk szemben.

Akkor is érdemes körültekintőnek lenni, ha ismerőseinktől érkezik furcsa levél: számos rendszer igyekszik úgy híveket szerezni magának, hogy regisztrációra biztatja a felhasználót, majd „ellopja” a címlistájában rögzített e-mail címeket és a levelezőpartnereinek az illető nevében küld további üzeneteket.

A spamet persze kis odafigyeléssel elkerülhetjük: sok spambot például a szövegekben a „@” jelet keresi. Ennek elkerülésére szokás az e-mail címet például ilyen formátumban megadni: szep[pont]kiralylany[kukac]szolgaltato[pont]xx. Az értesítések egy részéről a levél végén található utasításokkal le lehet iratkozni, esetleg fogadnunk sem kell őket, ha regisztrációkkor megjelöljük a „nem kérek hírlevelet”-lehetőséget.

1 hozzászólás

#1 Sz. Kálmán 2013. 04. 2. 18:31:17

Vajon miért a leggyakoribb spam a péniszhosszabbítás?

Új hozzászólás