Skip to main content

Megosztó

- 2012. 12. 15.

A megosztóban tehát benne van a viszálykeltés, a háborúskodás. Az ellentmondásos ennél jóval enyhébb. Alapesetben csak annyit jelez, hogy valaki ellentmond valakinek, valaminek. Az ellentmondásos ártatlan, a megosztó kártékony, hiszen a viszálykodásért munkálkodik.

A megosztó ember, egyéniség kifejezés nyilván a politikai árokásás időszakában keletkezett. Ma már azonban nagyon sok helyen alkalmazzák, különösen vezetői pályázatok véleményezésekor. Ha valakire rámondják: megosztó, már vége is van, hiszen ki akar háborúskodó, kártékony embert vezetőnek. Ráadásul indokolni sem kell: megosztó – tehát alkalmatlan.

Pedig a megosztó nem föltétlenül kártékony. A megosztó azért megosztó, mert megoszlik róla az emberek véleménye… Mondanak rá ilyet is, olyat is. Erre azonban egyértelműbb lenne az ellentmondásos jelző.  Ennek nincs másik, manipulált jelentése. A megosztó tehát azért különösen alattomos kifejezés, mert nem lehet eldönteni, hogy milyen szándékkal mondják ki, mire gondolnak a használatakor: (a) egyszerűen csak ellentmondásos, megoszlik róla az emberek véleménye, vagy (b) viszályt hozó, háborúskodó.

Egy internetes közlésben ezt a finom megkülönböztetést olvasom: „A megosztó ember és az oszd meg és uralkodj két egészen eltérő dolgot takar”. Egy másik példa a megosztó újabb jelentésére utal: (valaki, akiről szó van) „ma már nem a saját karrierjét építő, megosztó ember, hanem a közösségben gondolkodó, megfontolt szakember.”

A megosztó itt úgy jelenik meg, mint: önző, karrierista, másokon átgázoló. A harmadik példa pedig azt mutatja, hogy talán minden ember megosztó, ha van véleménye (vagy van róla vélemény): „A színházi szakmában szinte mindenki megosztó egyéniség”.

A nyelvészeti elemzésben használjuk a rákérdezéses, a kiegészítő és az ellentétes jelentések keresésének módszerét. Ezért rákérdeztem a megosztó ellentétére: Miért, milyen a nem megosztó ember? Hosszas gondolkodás után azt mondták, hogy egységesítő, kompromisszumos (megegyezésre törekvő). Ez valóban szép emberi tulajdonság. De csak az lehet pozitív magatartás, ha mindig egységesítünk? Nem kell olykor állást foglalni? Az életben nem kell néha kimondani azt, hogy ez (szerintem) rossz, az pedig jó? Ha pedig állást foglalunk, akkor előbb ellentmondásossá, rosszabb esetben megosztóvá kell válnunk?  Egy vezetővel szemben a legfőbb elvárásnak annak kell lennie, hogy az illető egységesítő? Nem mondhat nemet? Például az állóvizet kedvelőkre, a lustákra, az alkalmatlanokra? Például baj az, ha egy politikus, egy vezető nemet mond? Persze, akkor érdeket sért. És rögtön megosztó lesz. És kártékony?

Minden történelmi kor megszüli a maga nyíltan vagy rejtetten kirekesztő terminusait: útitárs, elhajló, retrográd elem, deklasszált, kispolgár, polgári csökevény.

Most pedig itt van a megosztó. A megosztó ember, egyéniség azért nagyon alattomos, manipulációra alkalmas kifejezés, mert több dolgot sejtet, rejt, nem szabatos. A megosztót lehet ártalmatlan módon értelmezni (ekkor azt jelenti: ellentmondásos), lehet kicsit rejtett, aljas módon (ekkor azt jelenti: embereket egymásnak fordító, viszályt hozó). Éppen ezért, ha építő, tiszta kommunikációra törekszünk (és miért ne törekednénk arra), akkor ne használjuk.

3 Replies to “Megosztó”

  1. Micsoda véletlen. Ma reggel a Népszabadságban ezt olvasom Alföldi Róbertről: „tudjuk, Alföldi személye megosztó… mindez azért van, mert az előadásaiban erősebben, érzékenyebben fogalmaz a mai korról, mint az szokás, és ez foglalkoztatja az embereket.Az mindig irritáló, ha valaki szuverén egyéniség, senkire nem hallgat, a saját feje után megy… Sosem tartozott egyetlen szekértáborba sem… tehetségét ma már senki nem kérdőjelezi meg.” Vagyis az, aki ma Magyarországon tehetséges, szuverén, őszinte, szókimondó, nem tartozik szekértáborokba: megosztó… Balázs Géza pontosan fogalmazott.

  2. Esítëtt „Talpra magyar”!:

    Kelj fël nemzet!

    Kedves felem në tespedj, nemzetëdnek këllesz!
    E përc mëgfelel, lëhet remëkebb helyzet nëm lësz!
    Nemzet lëgyën elrëkesztve, esetleg në?
    Felelj sebësen erre!
    Szent Szellemnek jelëntëm,
    Fëgyenc nëm lëszëk ëgyszër sëm!

    Fejëdelëm nemzetët elrëkesztëtt,
    Nëm lëtt szërëncse embërëknek, mëlyek nemzëttek,
    Ezëk fëlëtt nëm rëndëlkëzhettek,
    Jelënleg këllemesen nëm szëndërëghetnek.
    Szent Szellemnek jelëntëm,
    Fëgyenc nëm lëszëk ëgyszër sëm!

    Rëttenet fërtelmes embër,
    Mëg këll gebedjën, de nëm mer,
    Ennek nemzete helyëtt,
    Beste ënlelke kedvesebb.
    Szent Szellemnek jelëntëm,
    Fëgyenc nëm lëszëk ëgyszër sëm!

    Testëdre nehezëdëtt tekercsët nyesd lë,
    Hëgyës szërkëzet szëbb lësz helyëtte!
    Këll nekëd, mëly kezedet nëm engedte?
    Ezër esztendejes fegyver, gyere!
    Szent Szellemnek jelëntëm,
    Fëgyenc nëm lëszëk ëgyszër sëm!

    Nemzet neve lësz zëngzetës,
    Lëendett ëgyszër szërfëlëtt bëcsës.
    Szennyet, mëlyet erre kentek,
    Ezënnel lëkezelnek!
    Szent Szellemnek jelëntëm,
    Fëgyenc nëm lëszëk ëgyszër sëm!

    Merre embërëk, mëlyek nemzëttek,
    Eltemetve szëndërëgnek,
    Gyermëkëm nëm emel fejet,
    Fëlëttes Szellemhëz esengve rebëg szent neveket.
    Szent Szellemnek jelëntëm,
    Fëgyenc nëm lëszëk ëgyszër sëm!

Your Email address will not be published.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

x