Papp Andrea

Magyari Sára

Balázs Géza

Balázs Géza

Harangozó Imre

Harangozó Imre

Ilosvay Selymes Pál

Ilosvay Selymes Pál

Dede Éva

Dede Éva

(Ny)elvi kérdések   1-100.

Horváth Péter Iván

Horváth Péter Iván 100 ismeretterjesztő írása

Írások

Nyelvemre harapva
1-75.

Hartay Csaba

Hartay Csaba 75 szatirikus nyelvi írása

Írások

Takázás
1-45.

Horváth Péter Iván

Magyari Sára 45 nyelvi esszéje

Írások

Szólás-mentés 1–50.

Pomozi Péter

Pomozi Péter 50 írása

Írások

Korrekt troll 1-77.

Halmai Tamás

Halmai Tamás 77 korrektorglosszája

Írások

Kávéházi szeglet 1-26.

Fráter Zoltán

Fráter Zoltán 26 esszéje

Írások

Borostyánkő 1-88.

Puszay János

Puszay János 88 esszéje

Írások

Kortárs gyermekirodalmi kutatócsoport

2012.06.12.nincs hozzászólás

Élünk-e (még) a mi időnkben? Társunk-e (még) az irodalom? Mi az irodalom, és hol a határa? – ilyen és ehhez hasonló kérdések régóta foglalkoztatják az irodalom, az irodalomértés esélyeit latolgató laikusokat és szakembereket egyaránt.

De míg Kassák Lajos 1926 júliusában a Korunk hasábjain parancsként, az új művészet programjaként fogalmazta meg a saját időben való benne-lét szükségességét (Éljünk a mi időnkben), Rónay László pedig még 1990-ben is az emberi lét szerves tartozékának ismerte el az irodalmat, amikor Társunk az irodalom címmel adott ki tanulmánykötetet; napjainkra a felszólítás és állítás kérdéssé formálódva szólal meg az irodalomról gondolkodó emberben.

Benne él-e saját korában a nem olvasó ember? Milyen lét az, amelynek nem társa már az irodalom? Mivé lesz a hagyományban való benne állásunk kortársi reflexiók nélkül? Egyáltalán: van-e még a hagyomány, ha nincs reflexiója? Hol van ma az ember a létben? Vajon lesz-e olvasás a 21. században a betűfogyasztáson túlmutató értelemben? Mivé lehet / lesz az ember olvasás nélkül? E kérdéseket szemhatáron tartva alakult meg 2011 májusában az ELTE Tanító- és Óvóképző Karán a Kortárs gyermekirodalom kutatócsoport, hogy szakmai fórumot teremtsen azon intézményen belüli és kívüli törekvések számára,  amelyek a kortárs gyermekirodalom közvetítését célozzák egyrészt a gyerek olvasókhoz, másrészt az ő olvasás- és befogadáskultúrájukat meghatározó közeg(ek)hez. A kutatócsoport az irodalom valamennyi médiumának kontextusában gondolja át a közvetítés lehetséges módjait, ennek érdekében tanszékközi összefogással és a kortárs gyermekirodalom reprezentációjára, megjelentetésére és terjesztésére vállalkozó intézmények, szervezetek és szerveződések bevonásával teremt fórumot azok számára, akik vállalkoznak az olvasás- és befogadáskultúra  átírására, hatással vannak/lehetnek a gyerekek olvasási szokásaira, olvasmányválasztására. Az alapítók abból az optimális feltételezésből indulnak ki, hogy a Gutenberg-galaxis hagyományai integrálhatók a Neumann-galaxisba, csak az olvasmányok megválasztását  és feldolgozásuk módját kell a megváltozott igényekhez igazítani.

E kérdések megvitatására és  a lehetséges válaszok megfogalmazására a kutatócsoport A kortárs gyermekirodalom és médiumai címmel konferenciát hirdetett, mely konferencia 2012. május 11-én nagy sikerrel zajlott le a karon.  Céljai megvalósítására a kutatócsoport kurzust hirdetett A kortárs gyermekirodalom és közvetítésére, hogy felhívja a figyelmet e szövegkorpusz jelentőségére és lehetőségeire az olvasóvá nevelés folyamatában,  és  közvetítésének olyan módjaival ismertesse meg a jelölteket, amelyek élményszerűségüknél és kreativitásfejlesztő hatásuknál fogva alkalmasak arra, hogy a potenciális olvasókat valóban (irodalom)olvasó emberré formálják. A kurzus kísérletet tesz az olvasás- és befogadáskultúra formálására, és megismerteti a hallgatókkal azt a jelenségkört, mely az irodalmi szöveg más médiumba /képbe/ történő konvertálásával, egyúttal az esztétikai érzékek mozgósításának lehetőségeivel kapcsolatos.

A kutatócsoportnak célja továbbá, hogy érdeklődő és kutatómunkára alkalmas hallgatókat vonjon be a Kortárs gyermekirodalom kutatóműhely tevékenységébe, ennek érdekében olyan tudományos diákköri tevékenységet szervez, amelynek eredményei tudományos diákköri dolgozatok formájában is megjelenhetnek az olvasás jövőjéért felelősséget vállaló szakemberek gondolkodásában.

Új hozzászólás