Pusztay János

Puszay János

Halmai Tamás

Halmai Tamás

Papp Andrea

Magyari Sára

Balázs Géza

Balázs Géza

Kóródi Bence

Kóródi Bence

Fráter Zoltán

Fráter Zoltán

Minya Károly

Minya Károly

Ilosvay Selymes Pál

Ilosvay Selymes Pál

Blankó Miklós

BlankoM

(Ny)elvi kérdések   1-100.

Horváth Péter Iván

Horváth Péter Iván 100 ismeretterjesztő írása

Írások

Nyelvemre harapva
1-75.

Hartay Csaba

Hartay Csaba 75 szatirikus nyelvi írása

Írások

Takázás
1-45.

Horváth Péter Iván

Magyari Sára 45 nyelvi esszéje

Írások

Szólás-mentés 1–50.

Pomozi Péter

Pomozi Péter 50 írása

Írások

Kortárs gyermekirodalmi kutatócsoport

2012.06.12.nincs hozzászólás

Élünk-e (még) a mi időnkben? Társunk-e (még) az irodalom? Mi az irodalom, és hol a határa? – ilyen és ehhez hasonló kérdések régóta foglalkoztatják az irodalom, az irodalomértés esélyeit latolgató laikusokat és szakembereket egyaránt.

De míg Kassák Lajos 1926 júliusában a Korunk hasábjain parancsként, az új művészet programjaként fogalmazta meg a saját időben való benne-lét szükségességét (Éljünk a mi időnkben), Rónay László pedig még 1990-ben is az emberi lét szerves tartozékának ismerte el az irodalmat, amikor Társunk az irodalom címmel adott ki tanulmánykötetet; napjainkra a felszólítás és állítás kérdéssé formálódva szólal meg az irodalomról gondolkodó emberben.

Benne él-e saját korában a nem olvasó ember? Milyen lét az, amelynek nem társa már az irodalom? Mivé lesz a hagyományban való benne állásunk kortársi reflexiók nélkül? Egyáltalán: van-e még a hagyomány, ha nincs reflexiója? Hol van ma az ember a létben? Vajon lesz-e olvasás a 21. században a betűfogyasztáson túlmutató értelemben? Mivé lehet / lesz az ember olvasás nélkül? E kérdéseket szemhatáron tartva alakult meg 2011 májusában az ELTE Tanító- és Óvóképző Karán a Kortárs gyermekirodalom kutatócsoport, hogy szakmai fórumot teremtsen azon intézményen belüli és kívüli törekvések számára,  amelyek a kortárs gyermekirodalom közvetítését célozzák egyrészt a gyerek olvasókhoz, másrészt az ő olvasás- és befogadáskultúrájukat meghatározó közeg(ek)hez. A kutatócsoport az irodalom valamennyi médiumának kontextusában gondolja át a közvetítés lehetséges módjait, ennek érdekében tanszékközi összefogással és a kortárs gyermekirodalom reprezentációjára, megjelentetésére és terjesztésére vállalkozó intézmények, szervezetek és szerveződések bevonásával teremt fórumot azok számára, akik vállalkoznak az olvasás- és befogadáskultúra  átírására, hatással vannak/lehetnek a gyerekek olvasási szokásaira, olvasmányválasztására. Az alapítók abból az optimális feltételezésből indulnak ki, hogy a Gutenberg-galaxis hagyományai integrálhatók a Neumann-galaxisba, csak az olvasmányok megválasztását  és feldolgozásuk módját kell a megváltozott igényekhez igazítani.

E kérdések megvitatására és  a lehetséges válaszok megfogalmazására a kutatócsoport A kortárs gyermekirodalom és médiumai címmel konferenciát hirdetett, mely konferencia 2012. május 11-én nagy sikerrel zajlott le a karon.  Céljai megvalósítására a kutatócsoport kurzust hirdetett A kortárs gyermekirodalom és közvetítésére, hogy felhívja a figyelmet e szövegkorpusz jelentőségére és lehetőségeire az olvasóvá nevelés folyamatában,  és  közvetítésének olyan módjaival ismertesse meg a jelölteket, amelyek élményszerűségüknél és kreativitásfejlesztő hatásuknál fogva alkalmasak arra, hogy a potenciális olvasókat valóban (irodalom)olvasó emberré formálják. A kurzus kísérletet tesz az olvasás- és befogadáskultúra formálására, és megismerteti a hallgatókkal azt a jelenségkört, mely az irodalmi szöveg más médiumba /képbe/ történő konvertálásával, egyúttal az esztétikai érzékek mozgósításának lehetőségeivel kapcsolatos.

A kutatócsoportnak célja továbbá, hogy érdeklődő és kutatómunkára alkalmas hallgatókat vonjon be a Kortárs gyermekirodalom kutatóműhely tevékenységébe, ennek érdekében olyan tudományos diákköri tevékenységet szervez, amelynek eredményei tudományos diákköri dolgozatok formájában is megjelenhetnek az olvasás jövőjéért felelősséget vállaló szakemberek gondolkodásában.

Új hozzászólás