Papp Andrea

Magyari Sára

Balázs Géza

Balázs Géza

Harangozó Imre

Harangozó Imre

Ilosvay Selymes Pál

Ilosvay Selymes Pál

Dede Éva

Dede Éva

(Ny)elvi kérdések   1-100.

Horváth Péter Iván

Horváth Péter Iván 100 ismeretterjesztő írása

Írások

Nyelvemre harapva
1-75.

Hartay Csaba

Hartay Csaba 75 szatirikus nyelvi írása

Írások

Takázás
1-45.

Horváth Péter Iván

Magyari Sára 45 nyelvi esszéje

Írások

Szólás-mentés 1–50.

Pomozi Péter

Pomozi Péter 50 írása

Írások

Korrekt troll 1-77.

Halmai Tamás

Halmai Tamás 77 korrektorglosszája

Írások

Kávéházi szeglet 1-26.

Fráter Zoltán

Fráter Zoltán 26 esszéje

Írások

Borostyánkő 1-88.

Puszay János

Puszay János 88 esszéje

Írások
Balázs Géza

A bűnözés kultúrája? Tetten ért szavak 35.

2012.03.15.nincs hozzászólás

Sokféle kultúra van: magas és alacsony, viselkedési, kertészeti, régészeti. Sőt most már bűnözési, szegénységi is.

Dóra Zoltánnak föltűnt a bűnözési kultúra, s filológiai nyomozásba kezdett. Megvizsgálta a kultúra szó történetét, jelentését. Az etimológiai szótár szerint latin eredetű szó, és az írásbeliségben 1700-ban jelenik meg; jelentése: gondozás, művelés, gazdaság, szellemi képzés. Az új kiadású értelmező szótárban négy jelentését olvashatjuk, és ezek mindegyikében benne foglaltatik az anyagi és a szellemi érték. Mint írja, a kultúra szó pozitív jelentése miatt figyelt fel a televízióban egyre többször hallható ilyen mondatokra: „Magyarországon más a bűnözési kultúra, mint más országokban”. Mi az, hogy bűnözési kultúra? — tettem fel magamnak a kérdést. Ha a kultúra értéket jelent, akkor a bűnözést nem tekinthetjük annak. A bűnözés szó töve ugyanis a bűn. Ezek után könnyű belátni, hogy a riportalany két egymással ellentétes jelentésű szót kapcsolt össze, azaz képtelenséget mondott. Persze nem tudjuk, mit értett a bűnözési kultúra fogalmán, ezért csak sejtéseink lehetnek. Írja: Dóra Zoltán. A jeles nyelvművelő észrevétele, megfigyelése jól mutatja, hogy még a nyelvi kérdések iránt érzékeny, a nyelvi változásokat értő emberek is mennyire elbizonytalanodnak egy-egy új szerkezet vagy jelentés kapcsán.

A válasz az angol nyelvi hatásban rejlik. Ehhez további sajtónyelvi példákat hozok – most már a saját gyűjtésemből. Ezek ugyancsak feltűnőek, sőt nehezen értelmezhetőek első hallásra: „A szegénység kultúrája”, „Terjed a rasszizmus kultúrája”. Hogy mennyire nem egyértelmű ezekben az esetekben a kultúra szó használata, a további példák mutatják: „Sporttal és kultúrával a rasszizmus ellen…” Annak, aki a kultúra szónak a magyarban elsősorban „műveltség” alapjelentésével van tisztában, így fordítja ezt a furcsa mondatot: „Kultúrával a rasszizmus kultúrája ellen…” Végső soron: „kultúrával a kultúra ellen…”?

A kultúra szónak a magyar nyelvben legáltalánosabb jelentése: az emberiség által létrehozott anyagi és szellemi értékek összessége, műveltség, művelődés, közművelődés, kifinomultság… A szegénység vagy a rasszizmus kultúrája nehezen magyarázható anyagi és szellemi értékekkel, s főleg nem kifinomult viselkedéssel. A szegénység, a bűnözés vagy rasszizmus „kultúrája” az angol szociológiából és antropológiából ered, jelentése: cselekvések, szokások összessége. Ez a jelentés a magyarban egyszerűen, tömören szegénységnek, bűnözésnek vagy rasszizmusnak is mondható, különösebb kifejtés nélkül.

A magyar nyelvszokástól teljesen idegen, és riasztó szóhasználatról van tehát szó… Talán még idejében szóltunk…

Új hozzászólás