Papp Andrea

Magyari Sára
  • Bók
    2020. 11. 5. 06:00

Balázs Géza

Balázs Géza

Cservenka Judit

Cservenka Judit

Minya Károly

Minya Károly

Ilosvay Selymes Pál

Ilosvay Selymes Pál

Blankó Miklós

BlankoM

Dede Éva

Dede Éva

Vízkeleti Szilveszter

Vízkeleti Szilveszter

(Ny)elvi kérdések   1-100.

Horváth Péter Iván

Horváth Péter Iván 100 ismeretterjesztő írása

Írások

Nyelvemre harapva
1-75.

Hartay Csaba

Hartay Csaba 75 szatirikus nyelvi írása

Írások

Takázás
1-45.

Horváth Péter Iván

Magyari Sára 45 nyelvi esszéje

Írások

Szólás-mentés 1–50.

Pomozi Péter

Pomozi Péter 50 írása

Írások

Korrekt troll 1-77.

Halmai Tamás

Halmai Tamás 77 korrektorglosszája

Írások

Nyelv és iskola 1-16.

Kóródi Bence

Kóródi Bence 16 írása

Írások

Kávéházi szeglet 1-26.

Fráter Zoltán

Fráter Zoltán 26 esszéje

Írások

Borostyánkő 1-88.

Puszay János

Puszay János 88 esszéje

Írások

Szarvas Gábor budapesti szobrának koszorúzásán

2011.07.18.nincs hozzászólás

Emlékbeszéd Szarvas Gábor szobránál 2011. június 16-án.

Kedves Hölgyeim és Uraim!

Nagy megtiszteltetés számomra, hogy az idén én kaptam a felkérést, hogy a Szarvas Gábor Asztaltársaság hagyományos júniusi tanácskozása alkalmából rendezett koszorúzási ünnepségen én mondjak beszédet Szarvas Gábor budapesti szobra előtt. Szarvas Gábor szülővárosából, Adáról érkeztem, ahol szintén szobor áll Szarvas Gábor tiszteletére, s melyet minden év októberében, a Szarvas Gábor Nyelvművelő napok alkalmából megkoszorúzunk. Most a Magyar Tudományos Akadémia épülete előtt állunk, mely intézmény „a nemzetiség és a nyelv erősítése, terjesztése és pallérozása szent céljára” jött létre. Ezt a feladatot vállalta Szarvas Gábor, ennek a feladatnak szentelte életét és munkásságát. Fanatikus kitartással munkálkodott nemzeti nyelvünk helyes használata és természetes fejlődése érdekében, a nyelvújítás torz szavai és a németes idegenszerűségek ellen, s a természetes, könnyen érthető nyelvhasználatot védte. Munkáiból az anyanyelvi felelősségtudat árad, az a szándék, hogy felébressze a nyelvi lelkiismeretet, és az a törekvés, hogy az anyanyelv ügye közüggyé váljon.

Szarvas Gábor eszméinek jó része napjainkban, több mint egy évszázad elteltével is aktuális. Manapság mintha háttérbe szorulna a nyelv természetes fejlődésére irányuló törekvés, és a nyelv sajátosságaitól idegen változások kerülnének előtérbe. A modern és a divatos fontosabb, mint a helyes, s mint ahogy a mindennapi élet megannyi területén, így a nyelvhasználatban is a lazaság, az egyénieskedés, a kivagyiság, a nemtörődömség, az igénytelenség, a durvaság terjed. Sajnos, a nyelvhasználat számos területén tapasztalhatjuk ezt, a közvetlen, személyes kommunikációtól kezdve a közélet valamennyi területéig. Lassan az igényes köznyelv kimegy a divatból, s nem ritkán az irodalmi nyelv terén is aggasztó változások tapasztalhatók.

A nyelv, mint tudjuk, azért jött létre, hogy az emberek közti kommunikációt, a megértést szolgálja. A magyar nyelv egyik nagy előnye, hogy mindenki, aki magyarul beszél, megérti a másikat, függetlenül attól, hogy a nyelvterület mely részén él, milyen nyelvjárást beszél, milyen az iskolai végzettsége és minden más tényezőtől.  Félő, hogy ma már ez sem igaz minden esetben.

Elég, hogy csak egy hivatalos iratot vegyünk a kezünkbe – a szándékosan érthetetlen megfogalmazások, az iratokból áradó nyelvi arrogancia egészen új keletű jelenség. Felértékelődött a lapalji jegyzet, a széljegyzet, az apró betű – elterjedőben van a szándékolt megtévesztés, a nyelvi átverés. Olykor az a legfontosabb, amit elhallgatnak. A túlbürokratizálódott nyelvet iskolázott emberek se értik. A nyelvromlás jelenleg talán ebben a vonatkozásban érhető tetten legkifejezettebb mértékben, hiszen a nyelv eredeti és legalapvetőbb funkciójának – a gondolatok közlésének, az emberek közti kommunikációnak a szerepe sérül.

Mai körülményeink nem hasonlítanak Szarvas Gábor korának körülményeihez. Anyanyelvünk vonatkozásában sem. Részben jobbak, részben kedvezőtlenebbek. A határon túli nemzetrészek esetében mindenképpen kedvezőtlenebbek. A teljes körű nyelvhasználat e nemzetrészek esetében jobbára csak álom, az anyanyelv csak törvények által szabályozott keretek között használható. Magyarország vonatkozásában viszont kedvezőbb a helyzet, mint régebben volt – a magyar az Európai Unió egyik hivatalos nyelve, s így státusa lényegesen előnyösebb, mint uniós csatlakozásunk előtt.

A 21. században, a megváltozott feltételek és körülmények közepette is elsőrendű fontosságú feladat a magyar nyelv presztízsének erősítése, elsajátításának, korszerűsítésének, művelésének kérdése. Ez a feladat közügy, túlmegy a határokon, a nemzeti stratégia részét kell, hogy képezze.

Az anyanyelv, az anyanyelvi kultúra ápolása összehoz minket határon belül és kívül élőket, mint ahogy összehozza a jelen kor emberét jeles elődeinkkel.

Tisztelettel adózunk a majd 180 évvel ezelőtt született Szarvas Gábor emlékének, aki életét és munkásságát nemzeti nyelvünk ügyének szentelte.

Új hozzászólás