Papp Andrea

Magyari Sára
  • Bók
    2020. 11. 5. 06:00

Balázs Géza

Balázs Géza

Cservenka Judit

Cservenka Judit

Minya Károly

Minya Károly

Ilosvay Selymes Pál

Ilosvay Selymes Pál

Blankó Miklós

BlankoM

Dede Éva

Dede Éva

Vízkeleti Szilveszter

Vízkeleti Szilveszter

(Ny)elvi kérdések   1-100.

Horváth Péter Iván

Horváth Péter Iván 100 ismeretterjesztő írása

Írások

Nyelvemre harapva
1-75.

Hartay Csaba

Hartay Csaba 75 szatirikus nyelvi írása

Írások

Takázás
1-45.

Horváth Péter Iván

Magyari Sára 45 nyelvi esszéje

Írások

Szólás-mentés 1–50.

Pomozi Péter

Pomozi Péter 50 írása

Írások

Korrekt troll 1-77.

Halmai Tamás

Halmai Tamás 77 korrektorglosszája

Írások

Nyelv és iskola 1-16.

Kóródi Bence

Kóródi Bence 16 írása

Írások

Kávéházi szeglet 1-26.

Fráter Zoltán

Fráter Zoltán 26 esszéje

Írások

Borostyánkő 1-88.

Puszay János

Puszay János 88 esszéje

Írások
Balázs Géza

Az üzlet megnyit, Pista felújít… Tetten ért szavak 27.

2011.07.17.6 hozzászólás

Tárgyatlanná válás

Örökké átmeneti világunkban üzletek nyílnak, újulnak meg, s ekkor ez a felirat jelenik meg a boltokon: Megnyitottunk! Egy belvárosi üzleten pedig ez áll: Felújítottunk! Sokaknak feltűnt a szokatlan nyelvtani eset. Ameddig csak egy-két ilyen felirattal találkoztam, egyedinek véltem, legföljebb terjedő divatnak, de most már hajlok rá, hogy nyelvi változásnak tekintsem. A tárgyas igék tárgyatlanná válásának – egyébként is létező – jelenségéről van szó.

Először vegyünk még néhány példát! Az említett Megnyitottunk! (pl. Székesfehérvár, Union Centrum) és Felújítottunk! (Budapest, Csepreghy utca) sokak nyelvérzékét borzolja. De a következők már aligha: Megújultunk! (Sülysáp, építőanyag-telep), Kinyitottunk! (sok helyen), Megszépültünk! (sok helyen). Leginkább ugyanis ezek a feliratok szerepelnek az újonnan nyílt vagy felújított üzleteken. Mi a különbség a két csoport között?

Az, hogy a megnyit és a felújít tárgyas, a megújul és a megszépül viszont tárgyatlan ige. Az érdekesség az, hogy az említett tárgyas igék, újabban előfordulhatnak tárgy nélkül is. A tárgyatlan igék esetében az alanyi igeragozás a megszokott: megújulok, megújulsz, megújul, megújulunk, megújultok, megújulnak. Illetve az említett esetben a múlt idős változat: megújultunk. És a másik tárgyatlan ige esetében is: megszépültünk. Ezekben az esetekben a cselekvés ráirányul az alanyra (személyre, dologra). Vagyis: megújult az üzlet, megszépült az ember, a bolt stb. A cselekvés hatóköre csak az alanyra vonatkozik, más személyre, dologra nem terjed ki. A tárgyas igék alapvetően a tárgyas ragozást kívánnak meg: megnyitottuk, felújítottuk.

A tárgyas igeragozás tehát: megnyitom, megnyitod, megnyitja, megnyitjuk, megnyitjátok, megnyitják. Illetve az említett esetben a múlt idős változat: megnyitottuk. A másik ige esetében is: felújítottuk. A tárgyas igék olyan cselekvést fogalmaznak meg, amely valamely személyre vagy dologra kihat. Leggyakrabban tárgyi vonzatuk van, azaz esetünkben: megnyitottuk a boltot, felújítottuk a kávézót. A tárgyas személyrag azonban utalhat ki nem fejezett, odaérthető, „lappangó” tárgyra, amely a szövegkörnyezetből vagy beszédhelyzetből kideríthető. Esetünkben, ha egy bolton az a felirat szerepel, hogy megnyitottuk vagy felújítottuk, egyértelműen kiderül, hogy az az adott boltra utal (mintegy jelzésszerűen).

De a két utóbbi tárgyas ige mégis alanyi ragozással szerepel a feliratokon: megnyitottunk, felújítottunk. Lehetséges ez?

A tárgyas igék alanyi ragozásában az igeragok funkciója az, hogy a számon és személyen túl utaljanak a tárgyatlan használatra vagy a 3. személyű határozatlan tárgyra. Említett igénk esetében a ragozás a következőképpen alakul: megnyitok, megnyitsz, megnyit, megnyitunk, megnyittok, megnyitnak, vagy a tárgyalt múlt idejű esetben: megnyitottunk. A másik példa esetében: felújítottunk. Vagyis itt vagyunk a figyelmet fölkeltő jelenségnél. Tárgyas igék alanyi ragozásánál, amely az igék tárgyatlan használatára vonatkozik. Csakhogy ezek az igék még sokak számára nem képzelhetők el tárgy nélkül. Megnyitottunk? Szinte törvényszerűen odakívánkozik: mikor és mit? Időhatározók és határozatlan tárgyak tehetők ki: tegnapelőtt, ma; egy boltot, egy iskolát, de önmagában előfordulva nehezen tudjuk elképzelni. Ugyanez vonatkozik a felújítottunk-ra. Megállapítható, hogy a tárgyas igék tárgyatlan használata nyelvi hiányt eredményez vagy többértelműséghez vezet. Mert az adott nyelvtani formák a szövegkörnyezetből, illetve a beszédhelyzetből azért kiegészíthetők: (Holnap) Kati megnyit (hiszen tudjuk róla, hogy fűszerüzlete van a sarkon),  (Mától) István felújít (étterme van a közelben).

Mégis miért szerepelnek tehát így, sokak nyelvérzékét próbára téve ezek az igék? Erre az lehet a válasz, hogy természetesen vannak tárgyas igék, amelyek tárgy nélküli használatban is előfordulnak. Ide tartozik például az ebbe a jelentéskörbe sorolható: kinyit. A kinyit ige esetében már az értelmező kéziszótár is megjegyzi: ts (tárgyas) és tn (tárgyatlan) ige. Tárgyas használatban: fedelet, zárat nyitottá tesz: kinyitja a boltot. Átmeneti (tárgy nélküli, a tárgy kitétele nélküli) használatban: üzletet vásárlók számára hozzáférhetővé tesz: hajnalban kinyit. Tárgyatlan használatban: kinyit a jegyiroda.

Talán ennek a tárgyát vesztő, illetve tárgyatlan használatú tárgyas igének a hatása bukkan fel más tárgyas igék tárgy nélküli használatában. Például a kinyit a bolt mintájára teljesen elképzelhető a megnyit a bolt (a szótárban nem említett tárgyatlan használati forma). A *felújít a kávézó még nem nagyon létező nyelvtani forma magyar nyelvi beszélő számára, de az említett (Mától) István felújít (tudjuk, hogy étterme van a közelben) mondat elképzelhető. A megnyit esetében tehát a megnyitottunk (a boltunk megnyitott) forma az ige tárgyatlan használatának a következménye. Az alanyi ragozásban más esetekben is elképzelhető: (Holnap) megnyitok, (Mikor) nyitsz meg? (= Mikor nyitod meg az üzleted), (A cukrászda holnap) nyit meg (mellettünk), (Mikor) nyittok meg? (teljesen hétköznapi forma) stb. A felújít esetében még kevésbé érezzük a tárgy nélküli vagy tárgyatlan használat jogosultságát, tehát a felújítottunk föltételezhetően analógia (egy másik eset, például a kinyitottunk, megnyitottunk hatására jött létre). A helyzetből adódóan azonban igenis itt is felbukkan a tárgyatlan használat: (Holnaptól) felújítok (tudják rólam, hogy egy lepusztult szállodám van), (Mikor) újítasz fel? (kérdezik tőlem, mert látják lepusztult üzememet), (A cukrászda éppen most) újít fel (mellettünk), Felújítunk (nincs mit tenni, dől össze a ház), (Mikor) újíttok fel? és még példánk esetében is elképzelhető: Felújítottunk (újjávarázsoltuk a boltot).

A felsoroltak között vannak cselekvő, valamint úgynevezett középigék (mediális igék). A cselekvők akaratlagos, tudatos cselekvést (pl. kinyit, megnyit, felújít), a mediálisak történést, állapotváltozást (pl. megújul, megszépül) fejeznek ki. A cselekvő és mediális szembenállást jól mutatja a felújít -> megújul igepár. Az igék a tárgyra való irányultságuk (tranzitivitásuk) szerint is különböznek. A cselekvő igék lehetnek tranzitív és intranzitív jellegűek, a mediális igék leginkább intranzitív jellegűek.

A szóba hozott öt igénk három csoportba sorolható tranzitivitás szempontjából: a) tárgyatlan ige: megújul, megszépül, b) tárgyas ige: megnyit, felújít, c) tárgyas (és tárgyatlan használatú) ige: kinyit. A tárgyatlan igék alanyi (újabban általános) ragozásúak. A tárgyas igék tárgyas (újabban határozott) és alanyi (újabban általános) ragozásban használhatók.  (A Magyar grammatika című könyv nyomán.)

Gondok a megnyitással! címmel Grétsy László is foglalkozott a kérdéssel az Értsünk szót! Nyelvőrködés című rovatában 2003. február 17-én. Grétsy László a jelentésbeli többlet miatt elfogadja ezt a használatot: „Úgy vélem, a … tárgyalt szokás a megnyit szó tárgyatlan használatát is rövid időn belül szentesíti majd… a megnyitottunk jelentése ez: ’mostantól kezdve, tehát nemcsak a mai napon, új szolgáltatással, új üzlettípussal állunk az önök rendelkezésére; megnyitottunk egy olyan kereskedelmi, illetve szolgáltató egységet, amely eddig nem létezett’.

Foglaljuk össze az említetteket! A tárgyatlan igék esetében az alanyi ragozás és az önálló használat probléma nélküli (megújul, megszépül). A tárgyas igék tárgy nélküli használatában is elképzelhető az önálló használat: kinyit, és most már (talán) ide tartozik a megnyit. A tárgyas igék esetében az önálló használat sokszor csak korlátozottan képzelhető el: felújít. A két, kifogásolt forma (Megnyitottunk!, Felújítottunk!) tárgyas igék tárgy nélküli használatát jelenti, amelyek egyelőre furcsák, szokatlanok, bár a szövegkörnyezetből, beszédhelyzetből kikövetkeztethetők, ám így is hiányosak, többértelműséget sugallnak. A megnyit a kinyit mintájára talán hamarosan tárgyatlan használatúvá válik, s mintha a felújít is elindult volna a tárgy nélküli használat irányába.

A nyilvános (sokak számára szóló) nyelvhasználatban továbbra is javasolható, hogy az üzleteken, reklámokban a „Megnyitottuk” és a „Felújítottuk” felirat szerepeljen. Mindkét esetben a tárgyas igékhez a beszédhelyzetből, környezetből  odaértjük a tárgyat: a boltot, a kozmetikát, a szaunát, a kávézót (hiszen tudunk róla vagy látjuk is) stb.

Mi pedig most letettük vagy letettünk? Hát igen: letettük a tollat, illetve letettünk a továbbírásról. És befejeztük vagy befejeztünk? Igen: befejeztük (az írást), és semmit se fejeztünk be (lehet egy nyelvi kérdést lezárni?). Valamint megmutattuk vagy megmutattunk? Megmutattuk a tárgyas igék tárgyatlanná válását. Megmutattunk Önöknek egy nyelvi jelenséget. És megpihenünk. És várunk (úgy általában). Meg várjuk (az észrevételeiket).

6 hozzászólás

#1 Akitlosz 2011. 08. 12. 17:39:05

“A tárgyas igék alapvetően a tárgyas ragozást kívánnak meg: megnyitottuk, felújítottuk.”

Ez ëgyáltalán nëm így van. A főnév határozottsága, vagy határozatlansága dönti el, hogy alanyi, vagy tárgyas igeragozást használunk-ë.

Mëgnyitottuk az üzletët.
Mëgnyitottunk ëgy üzletët.
Fëlújítottuk az üzletët.
Fëlújítottunk ëgy üzletët.

Ha nincs az ige mëgëtt főnév, akkor azt jelzi a ragozás, hogy milyen lënne, ha lënne.

Ebből kifolyólag valóban hibásnak tűnik a mëgnyitottunk használata ebben az esetben, mert valószínűleg az lëhet a mondanivaló, hogy mëgnyitottuk az üzletët, egészen konkrétan ezt az üzlet helyiségët és nëm az, hogy mëgnyitottunk ëgy üzletët.

Tëhát ebben a konkrét esetben igaza van a cikkírónak a mëgnyitottunk használatával kapcsolatban, amiből azonban nëm követkëzik az, hogy a tárgyas igék alapvetően tárgyas igeragozást kívánnának mëg.

Erre iszok is ëgy üdítőt.

#2 europaer 2011. 09. 4. 20:59:49

Uraim, feladom! Megpróbáltam valamit tenni azért, hogy legyen egyszerűen “Megnyílt!” a figyelemfelkeltő szó a hirdetésekben. De ezek után nincs többé mondanivalóm. Nyelvünk – számomra – torzul, míg mások állítják, hogy csupán változik. Tehát elmondhatatlan köszönettel tartozom néhai tanáraimnak: Rendessy Adriennek Győrben, Göde Ferencnének Székesfehérváron, akik Jókait, Mikszáthot, Mórát és Móriczot szerető emberpalántát álmodtak belőlem.

#3 Karola 2011. 10. 5. 22:42:40

Köszönöm szépen! Nagyon sokat tanultam a cikkből! Jó egészséget és kitartást kívánok a magyar nyelv megőrzéséhez! Szerintem ez egy nemes és csodálatos törekvés! Én a magam nevében igyekezni fogok!

#4 balazsge 2011. 10. 6. 09:59:41

Azért van ez a rovat, hogy közzétegyük, a Megnyitottunk! grammatikailag furcsa forma helyett javasoljuk azt: Megnyílt! Én támogatom. BG

#5 Franczia Tamás 2015. 07. 21. 12:33:12

Nem értek egyet a cikkíróval, szerintem a “megnyitottunk” szó használata még akkor is kerülendő, ha valahol egy új üzlet nyílik meg. Ez esetben a ” “Megnyitottuk üzletünket.” mondat lenne a helyes. Ha viszont valahol nem új üzlet nyílt meg, csak ideiglenes bezárás után újra lehet vásárolni ugyanab-
ban az üzletben, akkor a “kinyitottunk” igealak használata lehet a megnyílt
mellett a helyénvaló. A megnyílt azért helyes, mert a lehetőség is megnyílt
újra a vásárlás előtt. Szerintem, ha pl. egy új múzeumba először lehet be-
menni, akkor mondhatjuk azt, hogy azt megnyitották a közönség előtt, de már másnap a nyitási időben a múzeum, nem “megnyit, hanem “kinyit”, vagy megnyílik a közönség előtt.

#6 Hedy 2015. 07. 25. 17:33:59

Ki kell tartani nyelvünk megőrzése mellett. A trendy-új szavak és kifejezések mérgezik anyanyelvünket és gyönyörű logikus szerkezetét feldúlja.
Nincs az a divat, ami elfogadhatóvá teszi nyelvünk rombolását.
Ha lehetséges, új életet kell lehelni a nyelvújítók felelőtlen gyomlálása áldozataiba, mint pl. a sokféle múltidő, amit a nyelvtankönyvek nem ismernek el, de még mindig használatban vannak. Ha nem is mind, és csak az ösztönös használat szintjén is. Nyelvünknek párja nincs. Ne tegyük közönségessé.

Új hozzászólás