Papp Andrea

Magyari Sára
  • Bók
    2020. 11. 5. 06:00

Balázs Géza

Balázs Géza

Cservenka Judit

Cservenka Judit

Minya Károly

Minya Károly

Ilosvay Selymes Pál

Ilosvay Selymes Pál
  • Répa
    2020. 11. 27. 06:00

Blankó Miklós

BlankoM

Dede Éva

Dede Éva

Vízkeleti Szilveszter

Vízkeleti Szilveszter

(Ny)elvi kérdések   1-100.

Horváth Péter Iván

Horváth Péter Iván 100 ismeretterjesztő írása

Írások

Nyelvemre harapva
1-75.

Hartay Csaba

Hartay Csaba 75 szatirikus nyelvi írása

Írások

Takázás
1-45.

Horváth Péter Iván

Magyari Sára 45 nyelvi esszéje

Írások

Szólás-mentés 1–50.

Pomozi Péter

Pomozi Péter 50 írása

Írások

Korrekt troll 1-77.

Halmai Tamás

Halmai Tamás 77 korrektorglosszája

Írások

Nyelv és iskola 1-16.

Kóródi Bence

Kóródi Bence 16 írása

Írások

Kávéházi szeglet 1-26.

Fráter Zoltán

Fráter Zoltán 26 esszéje

Írások

Borostyánkő 1-88.

Puszay János

Puszay János 88 esszéje

Írások

A Google-galaxis és a nyelv

2011.06.3.nincs hozzászólás

A világháló új nyelvétől az internetnyelvészeten, a digilektuson, az internet filozófiáján, a hálózat pszichológiáján át az internetes nyelvi profilalkotásig mutatta be a Google- galaxis előadás-sorozat a témakör sokszínűségét.

A világháló új nyelve

2011. február 16-án délután volt a Gutenberg-galaxistól a Google-galaxisig előadás-sorozat első előadása. Bódi Zoltán előadásának címe A világháló új nyelve volt.

A Kodolányi János Főiskola főiskolai tanára, tanszékvezető-helyettese az előadás elején tisztázta az információs társadalom, illetve ezzel kapcsolatban az információ fogalmát. Információnak akkor számít egy adat, ha ehhez tudás és kommunikáció is kapcsolódik. Az információs társadalommal négy fő tényező függ össze: az IKT-eszközök használata, a gazdasági és foglalkozási szerkezet módosulása, a fizikai-földrajzi távolságok változása, ezeken kívül nem elhanyagolható a kultúrára gyakorolt hatása sem. Az eszközökkel
kapcsolatban Bódi Zoltán az ultramobilitást, az ultrakonvergenciát és a kapacitív (ujjal érinthető-kezelhető) jelleget emelte ki. Ezután négy fő forgatókönyvet ismertetett: a Google–Android-, a Facebook-, a Twitter- és az Apple-forgatókönyveket.

Az új IKT-kultúra új stratégiákat is jelent: a figyelemfelkeltés, az írás és olvasás, a diskurzus és a forráskezelés megváltozott stratégiáit. Szlengszerű, titkos nyelvnek számít az ún. leet- speak, amely „a szimbolikus írásbeliség csúcsa”, a betűk és számok vizuális hasonlóságán alapul, így helyettesítheti például az A betűt a 4-es számjegy, az I-t az 1, E-t a 3, a G-t a 6.

Az előadást a Santiago Posteguillo nevéhez fűződő netnyelvészet (netlinguistics, 2002) alapelveinek lefektetése zárta.

Az internet filozófiája és nyelvészete

A Gutenberg-galaxistól a Google-galaxisig előadás-sorozat második alkalmán, 2011. február 23-án két előadást hallhatott a nagy számú érdeklődő közönség. Előbb Balázs Géza beszélt az internet filozófiájáról, majd Veszelszki Ágnes a digitális kommunikáció nyelvi vonatkozásairól.

Balázs Géza az internetnek (és tágabban a digitalizációnak) a kultúrára gyakorolt hatásait gyűjtötte össze, részint saját megfigyelései, vizsgálatai alapján, részint pedig Ropolyi László Az internet természete című munkáját felhasználva és az ott felvetetteket továbbgondolva. Az előadó felhívta arra a változásra a figyelmet, hogy az ismeretszerzés módja a korábbi lineáris
helyett holisztikus természetűvé kezd válni (vagy már azzá is vált). A műveltségközpontú tájékozódás helyét a keresésközpontú információszerzés veszi át. A technikai eszközök konvergenciája mellett beszélhetünk a régi-új szövegtípusok kapcsán az íráshagyományok konvergenciájáról is (Balázs Géza végigvezette ezt a folyamatot a képírás, a rovásírás, a szótagírás, a betűírás mai, digitális korszakbeli megfelelőin keresztül). A többször idézett
Ropolyi szerint az internet „kihelyezett gondolkodás”, amelyben az emberiség kultúrája reprezentálódik: a tudás re-formációja tehát.

Balázs Géza szerint az internet világa nemcsak nyelvhasználatunkra, hanem
gondolkodásunkra is hat, és sok jel mutat arra, hogy a „Gutenberg galaxishoz” hasonló, nagymérvű változások, átalakulások zajlanak, sőt a kulturális paradigmaváltáson túl egyfajtaevolúciós „megugrás” történik. Erre a társadalmak nincsenek fölkészülve. A technikai fejlődést a gondolkodásmód, a psziché lassan képtelen követni.

Az emberi képességek átalakulásának lehetünk tanúi e korszakban, míg korábban az akarat, majd az érzékek, aztán az akarat, utána az ész uralta az ember cselekedeteit, manapság mindezen tényező közrejátszik a cselekvésben. Kérdéses, mi következhet ez után? Balázs Géza kiemelte, hogy egyre több e- kezdetű szóalkotásunk (és ezzel együtt kutatási terület)
keletkezik: e-retorika, e-pedagógia, e-nyelv… Mindezekről még szó lesz a féléves előadásfolyamban.

Veszelszki Ágnes előadásának címe Az internet nyelvészete. A digilektus volt. Az előadás bevezetőjében – mintegy Balázs Géza gondolatait folytatva – a digitális kultúráról esett szó. Több szerző (Bauman, Frindte, Baudrillard, Varnelis) nyomán kijelenthető, hogy a digitalizáció egyúttal új kultúrkorszakot is jelent. Az idézett szerzők különféle metaforákkal
szemléltetik e korszakváltást: a modern kor metaforája a fotópapír (egyszer használható, a már rögzített információ megmarad rajta; kulcsszó: termelés); a posztmodern kort a videószalag jelöli (újrajátszható, felülírható, módosítható; kulcsszó: újrafelhasználás); ezekkel szemben a poszt-posztmodernt információs szupersztrádának, a hálózatok promiszkuitásának,
hálózati kultúrának szokás nevezni (kiegészítő anyagok). Ezen új paradigma jellemzői közé az információmennyiség exponenciális növekedése, a szöveg linearitásának felfüggesztődése (hipertext), a digitális műfajok pluralizálódása, valamint az internetes literalitás kiemelt szerepe tartoznak. Veszelszki Ágnes bemutatta az új nyelvváltozatot, a digilektust (a digitális
média nyelvhasználati módja, a digitális kommunikáció sajátos nyelvváltozata), elhelyezte a nyelvváltozatok rendszerében, részletesen, sok példával szemléltetve bemutatta szövegtani- pragmatikai, lexikai, grammatikai és formai sajátosságait. A prezentáció második felében a
digilektusnak a számítógéptől elszakított kommunikáció szövegtípusaira kifejtett hatásáról volt szó: a digilektus jellemzőit felmutató kézírásos levelekre (az ún. dialóguslevelekre), jegyzetekre, iskolai dolgozatokra, szóbeli társalgásbeli előfordulásokra és reklámokra láthattunk-hallhattunk példákat. És ha már reklám: az előadás is reklámmal zárult – a csetszótár és a Netszó-pályázat bemutatásával.

Nyelvi profilalkotás és online cselekedetek

A Gutenberg-galaxistól a Google-galaxisig című, az ELTE és a KJF által közösen szervezett előadás-sorozatban negyedikként Nagy Levente fordító (OFFI) és Dede Éva tanár-pszichológus (ELTE) adott elő.

Előbb Nagy Levente előadását hallottuk, Nyelvi profilalkotás blogbejegyzések alapján címmel. Az előadó felhívta figyelmünket arra, hogy tévedés az, hogy valaki a világhálón anonim módon tud létezni, nyelvi cselekedeteket végrehajtani. Az interneten jártunkban- keltünkben nyelvi adatokat, nyomokat hagyunk magunk után. Csetelünk, blogolunk,
kommentezünk. Mindezt természetesen anonim módon, figyelve arra, hogy valós és internetes személyiségünk ne legyen összekapcsolható szövegmegjelenéseinkkel. Az írott szövegeink alapján igenis nyomon követhetőek vagyunk. Mégpedig az igazságügyi nyelvészet módszerei
segítségével. Magyarországon Nagy Ferenc kriminalisztikai nyelvészete óta viszonylag kevesen foglalkoznak e területtel, ezzel szemben a nemzetközi szakirodalom jelentős előrehaladást mutat (kulcsszó: forensic linguistics). A nyelvész szakértői véleményt a bűnügyi nyelvészet használja, nyelvi bizonyítékként, illetve nyelvi bűncselekmények (a beszédaktus-elméletből ismert fenyegetés, megvesztegetés, zsarolás, felbujtás, szexuális szolgáltatás igénybevétele, zaklatás, gyűlöletbeszéd beszédaktusok) felderítésekor. Nyelvi bűncselekmények már az interneten is felbukkannak, ilyen például a felhasználónevekkel való visszaélés, az e-mailes fenyegetés-zaklatás, a feltört honlapokra vagy közösségi oldalakra való üzenetküldés, a más nevében történő csetelés. Ezek felderítésére szolgál a szerzőazonosítás, amely az alkalmazott nyelvészet egyik területének tekinthető igazságügyi
nyelvészet feladata. A szerzőségvizsgálatot az irodalomtörténet szerzőazonosításra, a szerzőijog-védők plágiumfelfedésre, az igazságügyi stilisztika pedig igazságügyi-nyomozati célra használja. Módszere a nyelvi profilalkotás (akárcsak az igazságügyi pszichológiában a pszichológiai profilalkotás), idiolektusszerű nyelvi jegyek feltárásával végzik. Nagy Levente előadását egy gyors profilalkotással zárta: egy blogírót azonosított a szövegeinek helyesírási, szóhasználati és sajátos szószerkezet-használati jellegzetességei alapján.

Bódi Zoltán az előadáshoz fűzött (tréfás) megjegyzésében felvetette, kérdéses, vajon mikor jelenik meg a televízióban a Helyszínelőkhöz hasonló kriminalisztikai nyelvészeti filmsorozat.

Az első előadáshoz kapcsolódott Dede Éva Online cselekedetek pszichológiája – Az internetpedagógia kérdései című bemutatója. A sok érdekes példával szemléltetett előadás két szempontból, a pszichológia és a pedagógia felől közelített az online cselekedetekhez. Az internet egyes vélekedések szerint „átok” (az internettel szemben leggyakrabban felvetett ellenérvek: az ember az internetes világ foglya, egészségügyi és lelki sérüléseket okoz, veszélyes az internetes bűnözés), mások szerint „áldás” (az internet a legnagyobb információhordozó, lehetőséget ad az emberi személyiség kiteljesedésére, ismertséget és elismertséget jelenthet, kényelmes, minden visszakereshető – még a múltunk is, takarékos).
Dede Éva részletesen beszélt a netes bűncselekményekről, a magánélet, az intim szféra védelméről, illetve a hackerekről. A hacker motivációja a feltörő-betörő cselekményre lehet anyagi jellegű, de pszichológiai hátterű is: a sikeres elektronikus behatolás győzelmet, az egyén mindenhatóságát, a vonatkoztatási csoportban ismertséget és elismertséget jelenthet.
Az agresszió olyan támadó viselkedés, amelynek célja a károkozás, a másik megsértése, megbántása. Az internetes agresszió okozhat anyagi (bankszámla feltörése) és személyes- lelki károkat (levéltitok, névvel való visszaélés, zaklatás, kukkolás, személy kicsúfolása, hitelrontás). Nyelvi jellegű internetes agresszió az ún. beszólás, az internetmobbing, a szekálás, a bullying. Dede Éva felhívta a figyelmet arra, hogy az anonimitás erőteljesebb agresszív cselekedetekre sarkall. Az internet új szocializációs színtér, amelyre a(z internet) pedagógiának, az iskolának is fel kell készülnie.

Éppen ez az utolsó gondolatmenet vetett fel számtalan kérdést a hallgatóságban, a két előadást élénk vita-beszélgetés követte.

Új hozzászólás