Papp Andrea

Magyari Sára
  • Bók
    2020. 11. 5. 06:00

Balázs Géza

Balázs Géza

Cservenka Judit

Cservenka Judit

Minya Károly

Minya Károly

Ilosvay Selymes Pál

Ilosvay Selymes Pál

Blankó Miklós

BlankoM

Dede Éva

Dede Éva

Vízkeleti Szilveszter

Vízkeleti Szilveszter

(Ny)elvi kérdések   1-100.

Horváth Péter Iván

Horváth Péter Iván 100 ismeretterjesztő írása

Írások

Nyelvemre harapva
1-75.

Hartay Csaba

Hartay Csaba 75 szatirikus nyelvi írása

Írások

Takázás
1-45.

Horváth Péter Iván

Magyari Sára 45 nyelvi esszéje

Írások

Szólás-mentés 1–50.

Pomozi Péter

Pomozi Péter 50 írása

Írások

Korrekt troll 1-77.

Halmai Tamás

Halmai Tamás 77 korrektorglosszája

Írások

Nyelv és iskola 1-16.

Kóródi Bence

Kóródi Bence 16 írása

Írások

Kávéházi szeglet 1-26.

Fráter Zoltán

Fráter Zoltán 26 esszéje

Írások

Borostyánkő 1-88.

Puszay János

Puszay János 88 esszéje

Írások

Repülőterünk újrakeresztelője

2011.04.2.1 hozzászólás

Nehéz megérteni, miért lángolt fel a vita a Ferihegyi repülőtér átnevezésével kapcsoltban. A Földrajzinév-bizottság azt a megrendelést kapta, hogy illessze bele a repülőtér nevébe Liszt Ferenc zeneszerző nevét. A kérés teljesült, a nézetkülönbségek a részletekben vannak.

Ferihegyi repülőtér, Budapest-Ferihegyi repülőtér (Osiris-helyesírás)
Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér – Budapest-Ferihegy
Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér

Önreprezentáció
Cikkekben ugyan nem, de kommentárokban olvastam olyan véleményeket, amelyek szerint fölösleges átnevezni a repülőteret, hiszen nincs másik budapesti repülőtér, amelyiktől meg kellene különböztetni, és fölösleges kiadásokkal jár az adminisztráció, a névtáblák és menetrendek cseréje.
Nem csupán a megkülönböztetés lehet a funkciója egy névnek, névadásnak. Fontos (ön)reprezentációs célokat is szolgálhat. Nem nehéz belátni, Liszt Ferenc neve is jót tesz az ország és a nemzet identitásának erősítésében kifele és befele egyaránt, és ez a névadás még aktuális is a Liszt-év kapcsán. Lehet, hogy közvetlen gazdasági haszon nem mutatható ki a névváltoztatással, de az öntudat erősítése számolgatás nélkül megéri a ráfordított összegeket. Különben nem neveztek volna el repülőtereket és más intézményeket híres emberekről szerte a világon; zeneszerzőkről is, mint például Verdiről, Chopinről, Mozartról.

Máshol

A Földrajzinév-bizottság és később a kormányhivatal által szabályba iktatott névtípusra egyaránt van példa a világban. Egyesek tartalmaznak földrajzi nevet, mások pedig ezt nem a repülőtér nevében jelzik, hanem külön. Például a Henryk Wieniawski Airport Poznanban van, és a hivatalos nevén kívül az informális nevén (Poznan Airport) is ismert és kereshető. Nincs benne semmi ellentmondás. Számos más intézmény is létezik, amelynek hivatalos neve nem tartalmazza azt a földrajzi nevet, ahol található, mert az természetszerűleg hozzáilleszthető.
A Warsaw Frederic Chopin hivatalos neve pedig a repülőtér megjelölést nem tartalmazza, azt köznévként illesztik hozzá. Ebben sincs ellentmondás.

„Nemzetközi”
Nem feltétlenül indokolt a nemzetközi jelző beillesztése sem a tulajdonnévbe, hiszen a névre rákeresve nyomban nyilvánvaló, hogy külföldi járatok is indulnak az adott helyről. Nem nyelvészeti kérdés, hanem közgazdasági és marketinges, hogy valamiért akarják-e hangsúlyozni a repülőtér nemzetközi jellegét. Ha igen, és valamiért indokolt, akkor beilleszthető. Az eddig Ferihegyi repülőtér néven ismert terminál Közép-Európa egyik legnagyobb forgalmat bonyolító repülőtere. Ha a forgalmat még inkább növelni szeretnék, és ennek érdekében a környező országokban reklámkampányokat terveznek, akkor esetleg indokolt lehet a nemzetközi jelző kihangsúlyozása.

Halmozás
A név-összetevők halmozására azért kerül sor, mert jelezni szerették volna, hogy Budapest repülőteréről van szó, ami szintén egyrészt önreprezentációs, másrészt marketinges stratégia eredménye. Kérdés, hogy elég hatékony-e, bele kell-e zsúfolni a hivatalos évbe, ha amúgy automatikusan hozzátoldják informálisan a helynevet. Talán a legkevésbé indokolt épp a Budapesttel mint földrajzi névvel kezdeni ezt az intézményevet, mert a hely, a célállomás amúgy is szerepel tájékoztatókban és az iratokban.
Külön bonyolítja a helyzetet, hogy a repülőtér Budapest határában található, amelynek eleve volt és van ismert földrajzi neve: Ferihegy. Ez a rész-földrajzi név is hátravethető a névben vagy akár a hivatalos néven kívül. Nem beszélve arról, hogy több terminál is létezik, és ezeket mindenképpen meg kell jelölni a jegyeken, hivatalos iratokon, hiszen honnan tudja másképp az utas, hogy melyik terminálon lesz a beszállás? A Ferihegy név, ha már védettnek számít, nyugodtan megmaradhatna a földrajzi terület és a terminálok megjelölésére. A köznyelvben amúgy is valószínűleg megmarad a Ferihegy elnevezés, ami funkciót kaphat a terminálok és a helynév révén.

Logikus
Ilyen értelemben teljesen logikus a Földrajzinév-bizottság változata, hiszen a név eleje tartalmazza a legfontosabb, új, megkülönbözető információkat (Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér); a kötőjellel hozzátoldott rész pedig tágabb és a szűkebb helynevet: Budapestet és Ferihegyet. A leglogikusabb tehát az lenne, ha a hivatalos név Liszt Ferenc Repülőtér vagy Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér lenne, és a két helynév csak hozzátoldásként kerülne az intézménynévhez. Ha a helynevek felsorolását is kodifikálni akarják, akkor logikus a hozzátoldásos változat: Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér – Budapest-Ferihegy

Tulajdonnév-torlódás
Nézzük a nagyon kevés, nyilvánosságra került magyarázatot. A Földrajzinév-bizottság szerint a megrendelő változatában zavaró tulajdonnév-torlódás van: Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér. Ez jogos észrevétel. Minek beerőltetni ráadásul az elejére a Budapestet, amikor azt amúgy is hozzátoldják? Ebből a változatból viszont kimaradt a szűkebb helynév, a Ferihegy, és a régebbi térképeken nem fogják megtalálni. Ez ugyan a mi információs világunkban nem olyan nagy gond, mert internetes térképeken gyorsan lehet adatokat frissíteni.
A megrendelő viszont a Földrajzinév-bizottság változatát tartotta túl hosszúnak. Nem hosszú az egyébként, mert léteznek ennél hosszabb repülőtérnevek is. A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér – Budapest-Ferihegy hat tagból és 53 karakterből áll. Ilyenre vannak példák. A Munich Franz Josef Strauss International Airport szintén hat tagú, a Baltimore-Washington International Thurgood Marshall Airport szintén, és ez utóbbi héttel több, tehát 60 karakterből áll – a szóközöket is beleszámítva.

Konklúzió
Mindent egybevetve, a Földrajzinév-bizottság logikus javaslatot tett a névre, ami Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér formában a legplasztikusabb, leginkább névszerű, használható. Ebből nem nyelvészeti szempontok alapján elhagyható a nemzetközi jelző; illetve akár hivatalosan, akár informálisan ehhez a három vagy négy taghoz hozzáilleszthető a két tágabb és szűkebb földrajzi név: Budapest-Ferihegy.

Ferihegy
A magyar polgári repülés a Rákosmezőn indult az 1910-es években. Majd Mátyásföld és Budaörs lett az ország nemzetközi repülőtere. 1939-ben írtak ki pályázatot új reptérre. Dávid Károly tervei alapján 1944-re elkészült a Ferihegyi repülőtér felülről repülőgépre emlékeztető épülete. A háborús károk miatt a repülőteret 1950-ben nyitották meg. Nevét Mayerffy Xavér Ferenc budai serfőzőről kapta, aki a 19. század végén itt bérelt földet, amelyet Ferihegynek neveztek. (Manyszi-információ)

1 hozzászólás

#1 v79benno 2011. 07. 9. 16:52:04

Azt semmiképpen sem magyarázza meg a fenti fejtegetés, hogy mitől változik naggyá a “nemzetközi repülőtér” a tulajdonnévben, amikor ez szembemegy a reptérelnevezések eddigi gyakorlatával.

http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=108680730&t=9031942

Új hozzászólás