Papp Andrea

Magyari Sára
  • Bók
    2020. 11. 5. 06:00

Balázs Géza

Balázs Géza

Cservenka Judit

Cservenka Judit

Minya Károly

Minya Károly

Ilosvay Selymes Pál

Ilosvay Selymes Pál
  • Répa
    2020. 11. 27. 06:00

Blankó Miklós

BlankoM

Dede Éva

Dede Éva

Vízkeleti Szilveszter

Vízkeleti Szilveszter

(Ny)elvi kérdések   1-100.

Horváth Péter Iván

Horváth Péter Iván 100 ismeretterjesztő írása

Írások

Nyelvemre harapva
1-75.

Hartay Csaba

Hartay Csaba 75 szatirikus nyelvi írása

Írások

Takázás
1-45.

Horváth Péter Iván

Magyari Sára 45 nyelvi esszéje

Írások

Szólás-mentés 1–50.

Pomozi Péter

Pomozi Péter 50 írása

Írások

Korrekt troll 1-77.

Halmai Tamás

Halmai Tamás 77 korrektorglosszája

Írások

Nyelv és iskola 1-16.

Kóródi Bence

Kóródi Bence 16 írása

Írások

Kávéházi szeglet 1-26.

Fráter Zoltán

Fráter Zoltán 26 esszéje

Írások

Borostyánkő 1-88.

Puszay János

Puszay János 88 esszéje

Írások
Balázs Géza

Konfuciusz láncokoskodása és egyéb poliszillogizmusok Tetten ért szavak 23.

2011.03.16.6 hozzászólás

Hamvas Béla Anthologia Humana (Egyetemi Nyomda, Budapest, 1948. 24–25.) című könyvében olvasom Kungfutse ~ Kun-(fu-)ce, azaz Konfuciusz gondolatát a szavak helyes használatáról.

A Krisztus előtt 6–5. században élt kínai gondolkodó írását Hamvas Béla fordításában adom közre. Kiderül belőle, hogy a szavak helyes használatára való figyelmeztetés, amely ma leginkább a nyelvművelés és a pedagógia felségterülete, már kétezer évvel ezelőtt is létezett, sőt a legfontosabb tanácsok azóta sem változtak. Különös okulásul közéleti személyiségeknek…

Dsi Lu szólt:
– We hercege várja a Mestert, hogy a kormányzást átvegye. Mi lesz az első, amit tenni fog?
A Mester így szólt:
– A szavak helyes használata.
Dsi Lu szólt:
– Ez az egész? Most az egyszer a Mester hibázni fog. Miért kell a szavakat helyesen használni?
– Milyen együgyű vagy te, Yu. A bölcs mellőzi azt, amit nem ért. Ha a szavak használata nem helyes, a fogalmak értelme zavaros; ha a fogalmak értelme zavaros, nem lehet szabatosan cselekedni; ha nem lehet szabatosan cselekedni, az erkölcs és a művészet nem virágzik; ha az erkölcs és a művészet nem virágzik, a büntetés értelmetlen; ha a büntetésnek nincs értelme, a nép nem tudja, hová lépjen és mit tegyen. A bölcs első dolga, hogy fogalmait szavakká, s a szavakat tettekké tegye. Nem tűri, hogy szavaiban rendetlenség legyen. Minden ezen múlik.

Így tehát Konfuciusz hétezer éve… Annyi változott azóta, hogy egy kicsit több lett a szó, az üres szó, az átgondolatlan szó és a zavaros szó, az összekuszált fogalom, és mintha a szabatos cselekedetekkel, az erkölccsel és a művészettel, a büntetéssel és a nép cselekvési lehetőségeivel is bajok lennének. Hogy ezek Konfuciusz szerint egy szép láncokoskodásba szedve mind összefüggenek, s mindennek kiindulópontja a szavak helyes használata? Igen, úgy látszik.

A láncokoskodás még korábbi példáját találjuk meg Lao-ce kínai filozófusnál:
– A nagy nép olyan, mint a nagy ember. Ha hibát követ el, felismeri. Ha felismerte, beismeri. Ha beismerte, kijavítja. És aki rámutat a hibáira, azt legjóságosabb tanárának tekinti…

De mi is az a láncokoskodás? A láncokoskodás (poliszillogizmus, sorites) enthümémákká rövidített kategorikus szillogizmusok láncolata bármennyi premisszával – írja Adamikné Jászó Anna a Retorikai lexikonban (Kalligram, Pozsony, 2000: 950–951). A szépen, igaz módon való szólásról Koltói Ádám közli a mesebeli lány sziklákat, várfalakat, kegyetlen királyt megrendítő énekét:

– Ha szépen szólok, jóért szólok. Ha jóért szólok, másért szólok. Ha másért szólok, bátran szólok. Ha bátran szólok, híven szólok. Ha híven szólok, szépen szólok.

A láncokoskodás iskolapéldája egy korábbi retorikatankönyvben:

– Az igazságos ember tisztel minden jogot; aki tiszteli a jogot, a másét nem kívánja; aki a másét nem kívánja, az a sajátjával megelégszik; aki a sajátjával megelégszik, az boldog; az igazságos ember boldog.

Mint látható, mindkét láncokoskodás voltaképpen egy „körmenet”, visszatérés a kezdőponthoz.
De láncokoskodásnak tekinthető a Luther Mártonnak tulajdonított mondás is:

– Hogyan leszel sikeres szónok? Ha azt akarod, hogy lássanak, menj fel a szószékre. Ha azt akarod, hogy halljanak: nyisd ki a szád. Ha azt akarod, hogy szeressenek: légy rövid!

Sajátos láncokoskodás terjed az interneten a tudás és a nemtudás eseteit felsorolva:

– Aki tud és tudja, hogy tud, az veszélyes, attól óvakodjatok! Aki nem tud és tudja, hogy nem tud, az okos, azt tanítsátok! Aki tud és nem tudja, hogy tud, az bölcs, attól tanuljatok! Aki nem tud, és nem tudja, hogy nem tud, az hülye, azt hagyjátok!

Az egyik legrégibb népi láncokoskodás lehet az ún. házi áldás, amelyet falvédőre írva, szinte minden régi házban megtalálhatunk:

– Hol hit, ott szeretet, / Hol szeretet, ott béke, / Hol béke, ott áldás, / Hol áldás, ott Isten, / Hol Isten, ott szükség nincsen.

Ahogy a következtetés, a szillogizmus, úgy a halmozott szillogizmus is lehet hibás. Ha óvatlan a téves következtetés, akkor logikai hibáról van szó, ha tudatos, akkor humorról. Ady Lajos régi retorikakönyv-szerző (Ady öccse) bemutat egy „finoman csúsztatott” láncokoskodást:

– A debreceni esküdt-diák (a protestáns iskola idősebb tanulója) az egyik szoba tanulóit kapuzáráskor számba vette, névsort olvasott, s midőn Kovács István nevéhez ért, a többiek jelentették neki, hogy itthon van, de már alszik. Az esküdt-diák azonban így okoskodott: „Kovács István – alszik; aki alszik – nem gondolkozik; aki nem gondolkozik – nem létezik; aki nem létezik – nincs itt; Kovács István tehát – nincs itthon.”

Az oxfordi diákok is szívesen gyártottak efféle csúsztatásokat. A következő téves láncokoskodás is egy kupolaszerkezetet alkotva visszatér a kiindulóponthoz. Egy képeslapról származó példa:

– The more I study – the more I know; the more I know – the more I forget; the more I forget – the less I know; so why study?
– Mennél többet tanulok, annál többet tudok; mennél többet tudok, annál többet felejtek; mennél többet felejtek, annál kevesebbet tudok, hát miért tanuljak?

Egy-egy poliszillogizmus olykor a parlamenti szintekig emelkedhet. A magyar parlamentben (2000 táján) emlékezetes (szóvicc formájában csúsztatott) láncokoskodást alkotott az egyik képviselő:

– Az ezt tartalmazó tanulmányra azt mondja itt a parlamentben, hogy az egy árnyékdokumentum. De akkor az ezt készítő minisztériumi intézet árnyékintézet. De akkor a minisztérium, amelyiké az intézet, árnyékminisztérium. De akkor a miniszter széke?

Végül felidézek egy ún. újságíró-szabályzatot (voltaképpen viccet) 1977-ből. Óvatosságra figyelmeztető láncokoskodás:

– Ha valami kényes témáról elmélkedsz, legalább ne mondd el senkinek! Ha elmondod, legalább ne írd le! Ha megírod, legalább ne írd alá! Ha aláírod – ne csodálkozz!
Akkor ezt a kis írást most nem írjuk alá!

6 hozzászólás

#1 Nagyi 2011. 03. 28. 23:06:50

Láncoki, azaz okoskodás mai politikai szövegben: “Ha a lélek zavaros, akkor zavaros az érzékelés. Ha zavaros az érzékelés, zavaros lesz a gondolkodás. A zavaros gondolkodás hibás döntéseket szül, azok pedig rossz tettekben végződnek.” Na ki?

#2 sas 2011. 04. 1. 08:41:02

Aláírás nincs, de föléírás van!

#3 Bakos József 2011. 05. 31. 12:23:35

Tisztelt Professzor Úr!

„Így tehát Konfuciusz hétezer éve…” Csak két és fél ezer éve…

„A házi áldás, amelyet falvédőre írva…”

A mondatból úgy gondolhatjuk, hogy gyakran falvédőre írták, ez lehetett az általános szokás. Nem, házi áldás csak elvétve fordul elő falvédőn.
A házi áldásnak nagyon sok, általában díszes, megjelenési formája van (különböző hímzések, faragások, kerámiák, sokféle nyomtatás, festés stb.). Méretük lényegesen kisebb a falvédőknél, mert alapvetően más jellegű, más funkciójú dologról van szó, amely igen-igen ritkán (megkockáztatom, hogy a szegénység kényszere miatt) átkerült a primitívségig egyszerű, sokkal olcsóbban elkészíthető falvédőre.
A másik szempont, hogy a házi áldást a lakóhelyiség frekventált helyén helyezték el, azt a szoba díszeként kezelték, míg a falvédő első számú helye a konyhai tűzhelynél lévő falfelület, amelynek védelmét szolgálta. Egy jóérzésű ember nem tett oda olyan dolgot, amelyet tisztelt, rajta magasztos fogalmak (béke, szeretet, áldás, sőt Isten) szerepelnek, hiszen főzés közben könnyen szennyeződhet.
A neten is több száz házi áldás között akad egy-két „falvédős”.

Üdvözlettel:

Bakos József
Debrecen

#4 Zsipi 2011. 08. 14. 19:12:39

Bakos Úr! az i.e. 6-5. század, az pont 2és fél ezer éve 🙂

#5 klever 2013. 02. 20. 09:24:18

Azt mondod a fejemben víz van? Ahol víz ott hal is.Ahol hal ott sütnivaló is.

#6 Loth Peter 2014. 10. 24. 10:37:27

Az elsőnek idézett szöveg nemrég elhangzott egy magyar politikustól is, na kitől?

Új hozzászólás