Papp Andrea

Magyari Sára

Balázs Géza

Balázs Géza

Cservenka Judit

Cservenka Judit

Minya Károly

Minya Károly

Ilosvay Selymes Pál

Ilosvay Selymes Pál
  • Répa
    2020. 11. 27. 06:00

Blankó Miklós

BlankoM

Dede Éva

Dede Éva

Vízkeleti Szilveszter

Vízkeleti Szilveszter

(Ny)elvi kérdések   1-100.

Horváth Péter Iván

Horváth Péter Iván 100 ismeretterjesztő írása

Írások

Nyelvemre harapva
1-75.

Hartay Csaba

Hartay Csaba 75 szatirikus nyelvi írása

Írások

Takázás
1-45.

Horváth Péter Iván

Magyari Sára 45 nyelvi esszéje

Írások

Szólás-mentés 1–50.

Pomozi Péter

Pomozi Péter 50 írása

Írások

Korrekt troll 1-77.

Halmai Tamás

Halmai Tamás 77 korrektorglosszája

Írások

Nyelv és iskola 1-16.

Kóródi Bence

Kóródi Bence 16 írása

Írások

Kávéházi szeglet 1-26.

Fráter Zoltán

Fráter Zoltán 26 esszéje

Írások

Borostyánkő 1-88.

Puszay János

Puszay János 88 esszéje

Írások
Balázs Géza

Ez ám a karrier! Tetten ért szavak 20.

2010.12.12.3 hozzászólás

Meghalt a popsztár. A köztévé híradója így számolt be róla: „Ma a világ számos helyén emlékeztek a pop kulturális ikonjára”.

Előbb volt ugye a híresség, majd jött a sztár, később csillag is született, lett mega- és gigasztár, celeb, emblematikus egyéniség, most ikon…  Mondhatnánk, hogy a híresség fokozása a magyar nyelvben: híres, sztár, celeb, ikon… Más idegen divatszókra is felfigyelhetünk: „A Szentkirályi utcai projekt nem teremti meg a kisebbségi kulturális autonómia és önreprezentáció hiányzó intézményrendszerét…” A projekt már fel sem tűnik, most az önreprezentáció az újdonság. Másutt is: „Cigány médiasztárok reprezentációja”. Illetve: „Cigány/roma reprezentációk a társadalom terében.” A kisebbségi reprezentáció kifejezést persze sokan ismerik, de mennyivel szebb és világosabb lenne, ha azt mondanák: „A kisebbség képviselete vagy megjelenítése”. Már csak azért is, mert a reprezentációról – magyar nyelvi környezetben – a társadalmi ranghoz illő, sokszor túlzó viselkedésmód jut eszünkbe. Gondoljunk csak a reprezentációs kiadásokra, amelyeket még az adóhatóság is korlátoz.

A kultúra szó is újféle használatban bukkan fel, imígy: „A szegénység kultúrája”. Egy másik szókapcsolatban: „Terjed a rasszizmus kultúrája”. Meglehetősen szokatlan szóhasználat. Mutatja a következő – a világhálóról vett – példamondat is: „Kultúrával a rasszizmus ellen…” Meg ilyen is van: „Sporttal és kultúrával a rasszizmus ellen…” Már csak egy lépés ettől, hogy a két szerkezetet logikailag összekapcsoljuk: *Kultúrával a rasszizmus kultúrája ellen…

Most akkor milyen kultúrával a milyen kultúrával szemben? A kultúra szónak a magyar nyelvben legáltalánosabb jelentése: az emberiség által létrehozott anyagi és szellemi értékek összessége, műveltség, művelődés, közművelődés, kifinomultság… stb. A szegénység vagy a rasszizmus kultúrája nehezen magyarázható anyagi és szellemi értékekkel, s főleg nem kifinomult viselkedéssel. A „szegénység vagy rasszizmus kultúrája” az angol szociológiában és az antropológiában elterjedt fogalom, voltaképpen azt jelenti, hogy a rasszizmus szokása, amely egyszerűen és hétköznapiasan rasszizmusnak is mondható, különösebb megjelölés nélkül.

Egy ártatlanabb, de mindenképpen idegenszerű szóhasználat: „15 éves drog- és alkoholkarriert tud maga mögött”. Ez ám a karrier! Hogy egy régi dalt idézzek. De a riporter sem utolsó, mert ezt mondja az alkoholkarrieresnek: „Nagyszerű, akkor most hallgassunk egy kis zenét…” Nem tudom, hogy mi ebben a nagyszerű… s nem tudom, hogy komoly emberek miért nem ébrednek rá, hogy a szavakkal, idegen szavakkal mennyi kárt lehet okozni…

3 hozzászólás

#1 unoka 2010. 12. 23. 10:35:17

Tegyük rögtön ehhez a sorhoz az idol-t! A celeb túlzófoka kíván lenni az idol…

#2 Lippai Kázmér 2010. 12. 23. 14:00:42

Nekünk is ezt kellene tennünk, ha akarjuk, hogy 150 év múlva magyarul is beszéljenek a Kárpát-medencében:
http://www.nyugatijelen.com/kronika/kina_harcba_szallt_az_angol_szavak_ellen.php

#3 SyP 2011. 01. 30. 23:13:28

Mégis milyen kárt lehet az idegen szavakkal okozni?

Új hozzászólás