Pusztay János

Puszay János

Halmai Tamás

Halmai Tamás

Magyari Sára

Magyari Sára

Balázs Géza

Balázs Géza

Pomozi Péter

Pomozi Péter

Kóródi Bence

Kóródi Bence

Kövesdy Zsuzsa

Kövesdy Zsuzsa

Fráter Zoltán

Fráter Zoltán

Minya Károly

Minya Károly

Ilosvay Selymes Pál

Ilosvay Selymes Pál

(Ny)elvi kérdések   1-100.

Horváth Péter Iván

Horváth Péter Iván 100 ismeretterjesztő írása

Írások

Nyelvemre harapva
1-75.

Hartay Csaba

Hartay Csaba 75 szatirikus nyelvi írása

Írások
Balázs Géza

Címszó a Retorikai lexikonból – Sms-retorika Tetten ért szavak 18.

2010.10.13.2 hozzászólás

Október 1-jén volt a Retorikai lexikon sajtóbemutatója. A világszinten is egyedülálló munka Adamik Tamás (főszerkesztő), A. Jászó Anna (szerkesztő) és további 13 szerző munkája. Mivel a bemutatón többször is szóba került az sms-retorika, sorozatunkban ebben a hónapban ezt a címszót közöljük.

Az 1300 oldalas munkát a pozsonyi Kalligram Kiadó jelentette meg.

Az e-retorika egyik változata, az sms-retorika, vagyis az sms, a (mobil)telefonon küldhető rövid szöveges üzenetküldés retorikája. Ugyanúgy az ún. másodlagos írásbeliség, vagyis az informatikai technológia által befolyásolt szövegépítkezés jellemzi, mint például a világhálón megjelenő új szövegtípusokat (magán ímél, fórum, chat). Az e-retorika hallatlanul gyors előretörését, egyszerű szövegtovábbító eljárásból szövegalakítóvá válását jól mutatja az sms fejlődése. Az sms-nek a mobiltelefonok megjelenésekor nem szántak különösebb szerepet, leginkább belső technikai információk továbbítására való lehetőséget láttak benne. Az első sms-t, egy karácsonyi üdvözletet (Merry Christmas)  Neil Papwort küldte 1992 decemberében. A trendkutatók kezdetben úgy gondolták, hogy legfeljebb a mobilkommunikáció egyik „mellékfunkciójaként” amolyan „táviratpótlék” lehet. Az sms-küldés lehetőségének a nagyközönség számára való megnyitásával rohamosan sajátos ifjúsági sms kommunikációs kultúra jött létre, amelyet később más korosztályok is átvettek. Ma Európában – így Magyarországon is – a távközlési szolgáltató cégek forgalmának egyre nagyobb hányadát jelenti az sms, persze vannak „kiugró” időszakok, pl. a  karácsonyi, Valentin-napi, húsvéti sms-üdvözlési szokások, illetve kiemelkedőnek bizonyult Magyarországon a 2002. áprilisi két országgyűlési forduló közötti választási sms-forgalom (pl. választási jelszók küldözgetése) is. Ezzel az sms kilépett a magánszférából és politikaalakító tényezővé, kvázi tömegkommunikációs médiummá vált. [1] Az sms tehát jellemzően partikuláris, személyes kommunikációból indult, de folyamatosan új területeket hódított el, s átvett bizonyos tömegkommunikációs funkciókat is, így retorikájának tanulmányozása mindenképpen szükségszerű.

Az sms (short message service ’rövid üzenet szolgáltatás’) maximum 160 karakterből (betűhelyből) álló, elsősorban mobiltelefonról mobiltelefonra küldhető rövid szöveg, amely betűk mellett tartalmazhat egyéb grafikus jeleket, azok segítségével megjeleníthető ábrákat, képeket is. Magyarországon 2002-től – sms-felolvasó gép segítségével – a hagyományos telefonokat is bekapcsolták az sms szolgáltatásba. Az sms technikai lehetőségei folyamatosan bővülnek. Megjelent a szöveg mellett a kép és a dallam küldésének lehetősége (mms – multimedia message service), valamint sms-ben és internetes szövegküldésben is különféle multimédiás megoldások (pl. mozgó, ún. dinamikus emotikonok). A dinamikus emotikon voltaképpen animált smiley, mozgóképes emotikon (más néven: animatikon), amely szemben áll a „statikus”, állóképi emotikonokkal. [2]

Tehát az sms rövid, jelzésszerű (távirati) írásbeli, rendszerint betű, valamint betű+egyéb írásjel, esetleg betű+írásjel+kép összetevőjű kommunikáció. A technológia azonban lehetővé teszi sms-dialógusok létrejöttét (pl. sms-chat funkció), illetve a prediktív (írástámogató szoftverrel előzetesen beírt, felajánlott) szövegbevitelt. [3]

Az sms legfőbb jellemzője tehát a korlátozott írásos szövegterjedelem és a technikai körülményeknek alávetett körülményes szövegalkotás.

Az sms (orto)grafikus jellemzői az adott nyelvtől függetlenül a következők lehetnek: 1. egybeírások és rövidítések, 2. a teljes kis- vagy nagybetűs írás, 3. grafostilisztikai jellemzők (emotikon, betű- vagy írásjeltöbbszörözés), 4. tudatos eltérés a helyesírási normától.

Az sms-eket nyelvi-stilisztikai szempontból jellemzi: 1. a minimális, elliptikus mondat, 2. rétegnyelvi (főleg szleng, nyelvjárási) kifejezések, 3. a beszélt nyelvre jellemző elemek (partikulák, indulatszók), 4. a játékos, kreatív nyelvhasználat. [4]

A nyelvi jelenségek között feltűnő a gyakori hibázás (elütés) és a hibák iránti tolerancia, a rövidítések és betűkkel-írásjelekkel létrehozható jelek, ábrák (emotikonok) használata. A magyar nyelvi jelenségek között feltűnő az ékezetek (más nyelvekben más mellékjelek) elhagyása, az ly egyszerűsítése (j-vel való helyettesítése).

A legjellemzőbb sms-nyelvi megoldások a következők. A mássalhangzós nagybetűk új funkciója a kiolvasás: pl. LLK – ellök. A magánhangzós nagybetűk „nagy” jelentést hordoznak: I – nagyi. Az ly-t általában nem jelöli, az x hangértéke: ksz, gsz, pl. mexox – megszoksz. A számjegyek betűértékben olvashatók: 1aránt – egyaránt, B2 – békét, szól6 – szólhat. A karakterkészletben rendelkezésre álló jeleket sokoldalúan lehet fölhasználni. Pl. +SZ – megesz, #odálkozik – rácsodálkozik, te&dő – teendő. Tömörítő eljárás még a magánhangzókihagyás (érdkl – érdekel), az ún. automatikus tárgyeset vagy rag (szeretem Mozart, lemegyek kenyér – szeretem Mozartot, lemegyek kenyérért).

Egy példa a gazdaságosságra: a szóközzel együtt tizenhét karakterből álló „vegyen lőfegyvert” alárendelő tárgyas szintagmát az sms nyelvben a kilencelemes v1N Lf1vRt, sőt akár a hételemes v=f1vRt betűsorral is ki lehet  fejezni. [5]

A Heves Megyei Néplapban lévő nyilvános (szerkesztett) sms-rovat anyagának nyelvtani elemzése a következő eredményt hozta. A szövegek jellemzői: a szukcesszív (mellérendelő) mondatszerkezet, az alacsony redundancia, az egyszerű szókészlet, a nyelvi lelemény, kreativitás hiánya, a szövegeknek a befogadóra tett erőteljes, cselekvésre késztető hatása nem a nyelvi elemekből, hanem a modalitásból, a felszólító, felkiáltó és kérdő mondatok gyakoriságából fakad. [6] Nyilvánvaló, hogy ezek a jellemzők az sms-kommunikációnak csak a nyilvánosságnak szánt részében (sms-rovat egy újságban) fedezhetők fel, s ettől különböznek a magán sms-ek, és másként szerveződik a gyerekek, fiatalok, felnőttek sms-kommunkájióca is.

Az sms-átvitel jelentősége abban rejlik, hogy a szöveges üzenet nem a beszédcsatornát, hanem a jelzőcsatornát használja, így az sms akkor is továbbítható, ha éppen beszélnek, nem szükséges újrahívással próbálkozni, az sms megérkezik. Ha pedig nincs bekapcsolva a telefon, akkor az sms annak bekapcsolásakor érkezik meg. Újabban már szöveg mellett vagy helyett küldhető hang és kép (érdekes módon ez a technikai lehetőség nem okozott áttörést). Visszajelzést lehet kérni egy üzenet kézbesítéséről. Az üzenetek tárolhatók. Föltétlen előnye az sms-nek, hogy aszinkron, közvetett, nem helyhez kötött kommunikációs mód. Ebből fakad, hogy az élőbeszéddel vagy telefonnal szemben lehetőség van a mondanivaló átgondolására, az alaposabb szövegstratégiára, s a közvetett kommunikációból fakadóban bizonyos tartalmak közlése is könnyebb, mint a szemtől szembeni kommunikációban.

Az sms további jelentősége viszonylagos olcsósága (rendszerint olcsóbb, mint egy egyperces beszélgetés).

Az sms-kommunikáció és retorika legfőbb jellemzője pedig a folyamatos funkcióbővülése. A sms mint hordozó közeg egyre több kommunikációs funkciót és szövegtípust foglal magába: személyes (magán-) sms,  szolgáltatási információ (pl. határátlépés), mms (mobiltelefonon küldött kép, hang, szöveg), letölthető, „ajándék” sms (pl. háttérkép, operátor logó), kör-sms (viccek, ünnepi jókívánságok), sms-hírszolgáltatás (akár témák szerint, előfizetés alapján, pl. időjárás, krimi) [7],  nyilvános sms-chat a teletexten vagy sms-falon [8], akció-sms (politikai töltetű, buzdító sms), emlék-sms (a telefon memóriájában hosszú ideig őrzött sms). Újabb funkciók: sms-szexchat, voksoló sms (elsősorban tévéműsorokba küldhető, szavazási részvételt biztosító sms), kommentáló sms, sms-csík (elsősorban politikai-közéleti tévéműsorok „mellékleteként” a képernyő alján futó sms-csíkra küldhető, rendszerint moderált vélemény), marketing sms (kéretlen reklámanyag), a „védelem-sms”-re (banki értesítés bankkártyahasználatról, banki egyenleg lekérdezés, földhivatali tájékoztató, ha tulajdonukkal kapcsolatban valami bejegyzés történik, lakásriasztó stb. jelzése sms-en), sms-vers (SMP – short message poem, azaz sms-vers), sms-novella, sms-regény, „út híres emberekhez” (telefonjukat nem veszik föl ismeretlen hívás esetén, de sms-re inkább válaszolnak), „kényszer-sms” („késni fogok”), „távolított indulat” (sms-ben való szakítás, odamondás – sms-háború), sms-párbeszéd (pl. óra alatt, vagy külföldi rokonnal), ünnepi sms (üdvözlet), „hangzavar” (buliban, étteremben stb. való sms-ezés; ui. a telefont nem lehet érteni); „unaloműző sms” (megfigyelhető, hogy az emberek „üresjáratban”, pl. várakozás közben milyen gyakran sms-eznek, esetleg csak olvasgatják korábbi sms-eiket). A különféle sms-használati, kommunikációs lehetőségek, funkciók között több is van, amelyiknek lehet folklór-hordozó jellege: letölthető (ajándék) sms, kör-sms, akció-sms, emlék-sms, ünnepi sms, unaloműző sms stb.

Az sms a rövid, magánjellegű, távirati üzenetküldés mellett kisebb és nagyobb közösségekre kiterjedő információs és közösségszervező szolgáltatásokat foglal magába, amelyek segítségével nemcsak az új média, hanem egy újfajta folklór technikai elősegítője is lett. [9, 10] Ezek együttesen indokolják az sms-retorika további kutatását.

Irodalom

[1] Balázs Géza: Választási sms-ek folklorisztikai-szövegtani vizsgálata. Magyar Nyelvőr, 2004/1. 36–53.
[2] Veszelszki Ágnes: Dinamikus emotikonok. 273–286. In: Balázs Géza, H. Varga Gyula, Veszelszki Ágnes szerk.: A magyar szemiotika negyedfél évtized után. Magyar Szemiotikai Társaság, Budapest, Líceum Kiadó, Eger, 2005.
[3] Dede Éva: Sms-írás prediktív írásmóddal, avagy Hány gombnyomás kell egy sms-hez? Édes Anyanyelvünk, 2003/2. 6, 2003/2. 4.
[4] Érsok Nikoletta Ágnes: Sömös, sumus, írj vissza. Magyar Nyelvőr, 2004/3. 294–313.
[5] Szilvási Csaba: Előszó a Gépirodalmi szöveggyűjteményhez. Balázs Géza szerk.: Jelentés a magyar nyelvről 2006–2010. (Megj. alatt.)
[6] Zimányi Árpád: SMS-szövegek elemzése. 269–283. In: Balázs Géza–Bódi Zoltán szerk.: Az internetkorszak kommunikációja. Tanulmányok. Gondolat/Infónia, Budapest, 2005.
[7] Balázs Géza: Az új média új műfaja az sms-hír – nyelvészeti megközelítésben. Magyar Nyelvőr, 2005/2. 129–150.
[8] Balázs Géza: „Minden házfalat cseréljetek sms-falra!” Az sms-fal mint elektronikus graffiti. Magyar Nyelvőr, 2003/2. 144–159.
[9] Balázs Géza: Az sms-folklór – a minimálfolklór nyelvi képe. I. rész. Magyar Nyelvőr, 2006/4. 439–456.
[10] Balázs Géza: Az sms-folklór – a minimálfolklór nyelvi képe. II. rész. Magyar Nyelvőr, 2007/1. 48–62.

2 hozzászólás

#1 borz 2010. 10. 13. 21:52:49

már kapható ez a lexikon?

#2 iroda 2010. 10. 14. 12:55:45

Úgy tudjuk, sok helyen kapható, a kiadónál nyilván kedvezménnyel.

Új hozzászólás