Papp Andrea

Magyari Sára

Balázs Géza

Balázs Géza
  • Maszk
    2021. 02. 1. 06:00

Cservenka Judit

Cservenka Judit

Harangozó Imre

Harangozó Imre
  • Téka
    2021. 02. 14. 14:00

Minya Károly

Minya Károly

Ilosvay Selymes Pál

Ilosvay Selymes Pál

Dede Éva

Dede Éva

(Ny)elvi kérdések   1-100.

Horváth Péter Iván

Horváth Péter Iván 100 ismeretterjesztő írása

Írások

Nyelvemre harapva
1-75.

Hartay Csaba

Hartay Csaba 75 szatirikus nyelvi írása

Írások

Takázás
1-45.

Horváth Péter Iván

Magyari Sára 45 nyelvi esszéje

Írások

Szólás-mentés 1–50.

Pomozi Péter

Pomozi Péter 50 írása

Írások

Korrekt troll 1-77.

Halmai Tamás

Halmai Tamás 77 korrektorglosszája

Írások

Nyelv és iskola 1-16.

Kóródi Bence

Kóródi Bence 16 írása

Írások

Kávéházi szeglet 1-26.

Fráter Zoltán

Fráter Zoltán 26 esszéje

Írások

Borostyánkő 1-88.

Puszay János

Puszay János 88 esszéje

Írások
Balázs Géza

Tautológia a népköltészetben Tetten ért szavak 17.

2010.09.15.nincs hozzászólás

A népköltészetben az abszurdnak és a szürreálisnak számos előképét találhatjuk meg.

A következő találós kérdés Kriza János Vadrózsák című, 1863-ban megjelent népköltési gyűjteményében szerepel. Weöres Sándor (1977. 47.) kitűnően ráérzett arra, hogy ez nem találós kérdés, hanem vers, egészen „modern” vers:

Árva borju anyátlan,
Puszta pajta fedetlen,
Három verébnek hat szeme,
Szenes csutak fekete.

Ha találós, akkor a megfejtése: abbizon (Az bizony!), vagyis beugratás, tréfa, hiszen magától értetődő dolog fölösleges magyarázatát rejti, vagyis egyszerűen tautológia. Vegyük sorról-sorra:

Árva borjú anyátlan – persze, hogy nincs anyja az árva borjúnak
Puszta pajta fedetlen – persze, hogy nincs teteje a puszta (lepusztult tetejű) pajtának
Három verébnek hat szeme – persze, hogy hat szeme van három verébnek
Szenes csutak fekete – persze, hogy fekete a szenes csutak.

Weöres Sándor (1977. 47.) az első három sor alliterálását ősköltészetinek véli (árva – anyátlan, puszta – pajta, három – hat), az ellentétes ragrímet (-tlan, -tlen) 15. századinak. Ennek alapján feltételezi, hogy ezt a versikét eredetileg nem találósnak (játéknak) találták ki, hanem ősi pogány szertartásszöveg törmelékéről van szó. Hajdani rendeltetését a nép elfeledte, de mint érthetetlen furcsaságot, móka-alkalmat megőrizte.

Nem egyedüli találósról vagy versről van szó. Ezt bizonyítja egy korábbi, 1858-ból származó változat:

Árva borjú anyátlan
Csonka bika szarvatlan
Szenes tőke fekete
Három papnak hat szeme

A kritikai elemzés egyébként ezt a 19. századi találóst ősi, pogány kori halottsiratónak tartja: amit jelez az árvaság, a pusztaság, az elszenesedés, illetve a védőszellemekre utaló állatidéző:

Három verébnek hat szeme
Csonka bika szarvatlan

Éppen azért vált abszurd találóssá, tréfás műfajjá, mert már elfeledték ősi, mágikus jelentőségét. A legtömörebb tautológia táncszó formájában bukkan elénk (Arany–Gyulai 1872. 320.): Ma van ma!

Irodalom:
Arany László és Gyulai Pál, 1872. Elegyes gyűjtések Magyarország és Erdély különböző részeiből. Athenaeum, Pest (Magyar Népköltési Gyűjtemény, I.)
Weöres Sándor, 1977. Három veréb hat szemmel. Antológia a magyar költészet rejtett értékeiből és furcsaságaiból. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest

Új hozzászólás