Papp Andrea

Magyari Sára
  • Bók
    2020. 11. 5. 06:00

Balázs Géza

Balázs Géza

Cservenka Judit

Cservenka Judit

Minya Károly

Minya Károly

Ilosvay Selymes Pál

Ilosvay Selymes Pál

Blankó Miklós

BlankoM

Dede Éva

Dede Éva

Vízkeleti Szilveszter

Vízkeleti Szilveszter

(Ny)elvi kérdések   1-100.

Horváth Péter Iván

Horváth Péter Iván 100 ismeretterjesztő írása

Írások

Nyelvemre harapva
1-75.

Hartay Csaba

Hartay Csaba 75 szatirikus nyelvi írása

Írások

Takázás
1-45.

Horváth Péter Iván

Magyari Sára 45 nyelvi esszéje

Írások

Szólás-mentés 1–50.

Pomozi Péter

Pomozi Péter 50 írása

Írások

Korrekt troll 1-77.

Halmai Tamás

Halmai Tamás 77 korrektorglosszája

Írások

Nyelv és iskola 1-16.

Kóródi Bence

Kóródi Bence 16 írása

Írások

Kávéházi szeglet 1-26.

Fráter Zoltán

Fráter Zoltán 26 esszéje

Írások

Borostyánkő 1-88.

Puszay János

Puszay János 88 esszéje

Írások

Blogkonferencia

2010.09.10.nincs hozzászólás

A blogok szerepe az online kommunikációban és médiában
Szervező: Kodolányi János Főiskola, Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék
(dr. Szűts Zoltán, dr. Bódi Zoltán)
2010. április 9.

Előadók:

Balogh Endre a Prae.hu főszerkesztője – Az irodalmi blogok
Dr. Bódi Zoltán főiskolai tanár (KJF) – A blogok nyelvészeti aspektusai
Csala Bertalan – A blog műfajáról
Dr. Fűzfa Balázs egyetemi docens (Nyugat-magyarországi Egyetem)Van-e létjogosultsága a blogszövegeknek egy irodalomtankönyvben?
Nagy Gabriella felelős szerkesztő Litera.hu – A blogok szerepe egy online folyóiratban
Pápay György főszerkesztő (Szépirodalmi Figyelő) – A politikai blogok
Rosta Péter főiskolai tanársegéd (KJF) – A blogok vizuális kérdései
Dr. Sós Péter János főiskolai adjuktus (KJF) – Ki finanszírozza a blogokat?Szugyiczky István grafikus – A képzőművészeti blogok presztízse
Dr. Szűts Zoltán főiskolai docens (KJF) – A szerzőség kérdése a blogokban

Az alábbi összefoglalás blogszerű formában tájékoztat az elhangzottakról.

 A politikai blogok

Pápay György főszerkesztő (Szépirodalmi Figyelő)

A web 2.0 jelenségei, így a blogok az ellentétes feltételezésekkel szemben nem változtatják meg radikálisan a nyilvánosságot, alapvető struktúraváltozás nem történik, ezért nem kell eltúlozni tehát a blogok jelentőségét.

Háttér:

Habermas nyilvánosságelmélete szerint a társadalmi nyilvánosság a felvilágosodás eszméje, amelyben határozottan elválik a magán és az állami nyilvánosság. Irodalmi szalonok jönnek létre, a közérdek artikulálódik a nyilvánosságban. A nyilvánosság résztvevői egyenrangúak, és minden felmerülő kérdés megvitatható, nincsenek tabuk, minden polgár része a nyilvánosságnak.

Ennek folyománya, hogy leegyszerűsített tartalmakat tud csak befogadni a nagy tömeg, mert túl sok az információ, ezért az információt szórakoztató formába kell csomagolni. Fogyasztói nyilvánosság alakult ki, a cél a közvélemény befolyásolása, és nem a közügyek megvitatása. A nyilvánosság a közérdek helyett inkább a magánérdeket, a politikai, a gazdasági szempontokat érvényesíti.

Kifejtés:

A habermasi nyilvánosság nem változik a blogkultúrában, nem történik valójában értéktorzulás, mert ez az igazi nyilvánosság jellemzője. Az internet elvileg tömegességet, szabad hozzáférést hoz.

A webkettes korszak nyilvánosságának a jellemzői:

– kezelhetetlenül sok tartalom van;
– magán-, és politikai érdekek változtatják az információkat,
– a tömeges információk közül a szelektálást időben korlátozott módon tehetjük: ezért piaci szempontok szerint szelektálunk, vagy a szórakoztató, a leegyszerűsített információkat választjuk ki;
– az a népszerű blog, ami például az Index felületére kikerül: itt pedig csak azok a kurrens témák kerülhetnek elő, amelyek a kattintásszámot emelik, tehát itt is korlátozott a nyilvánosság;
– a hálózati csomópontok köré csoportosulnak a blogok is, és ezeket a csomópontokat a kereskedelem generálja.

A web 2.0 csak lokális változásokat hoz a nyilvánosság szerkezetében, globális változások nincsenek:

– a közösségek épülése,
– a rétegzett (tehát a mainstreambe nem illeszkedő) politikai nézetek kifejezési lehetősége megerősödik (lásd: Obama-kampány, vagy a 2010. évi országgyűlési választási kampányban a parlamenten kívüli magyar pártok kampányai).

További kérdések:

Mekkora pluralizálódási potenciál van a hazai blogoszféréban? Lesz-e politikai visszacsatolása? Ha nem lesz, szubkultúrákra esik szét a nyilvánosság.

Ki finanszírozza a blogokat?

Dr. Sós Péter János főiskolai adjuktus (Kodolányi János Főiskola) –

Ellentmondás: látszólag a web 2.0 ingyen van, ám mégsem, mert az utóbbi húsz év legnagyobb beruházásai között van az internet infrastruktúrájának a kiépítése:

– a hálózati infrastruktúrát meg kellett teremteni (vezetékes, és wi-fi, kábel és műhold): ez az államok feladata volt;

– a hardware beszerzése – ez a magánemberek kompetenciája;

– a szoftver beszérzése – ez is magán kompetencia;

– a kiegészítő ipar megteremtése (kamerák, CD- és DVD-írók, kamerás mobilok és egyéb digitalizáló egyéni eszközök stb.) – ezek a tömegtermeléssel kerültek közhasználatba.

Information super highway

Al Gore terjesztette el ezt a kifejezést. Az internetes infrastruktúra fejlesztéséről szóló törvényt 1991-ben, id. George Bush elnök írta alá, ám a Clinton-Gore páros indította el a központi fejlesztést. Az info super highway (’információs szupersztráda’) lényege, hogy az alapvető, hagyományos telefonos gerinchálózatot át kellett építeni, mert kicsi volt a hagyományos hálózat sávszélessége. A cél az üvegszálas, kábeles vezetékrendszer kiépítése, mert ez a nagy sebességű internetet mindenkinek elérhetővé tette.

Miért fizet ma a felhasználó?

– a hardware-ért,

– a szoftverért,

– a kapcsolatért.

Miért nem fizet ma a felhasználó?

– a kapott információért,
– a szerzői jogdíjért,
– gyakran a szolgáltatásokért (pl. e-mail, webtárhely, blogszolgáltatás stb.).

Következmény:

Az általános felfogás szerint az internet ingyenes.

Mai helyzet:

Változás előtt állunk, mert amiért eddig nem fizettük, azért lassan fizetni fogunk! Az offline világ fizetési törvényei begyűrűznek majd (az újságnak ára van, a jogdíjnak ára van, a szolgáltatást kifizetjük az interneten kívüli világban).

A változás menete:

A legnagyobbak elkezdték a tartalom megfizettetését:

Financial Times (ingyen van a headline, a további tartalmat regisztráció után, fizetés ellenében érhetjük el).
– a Times és a New York Times is fizettet a tartalomért,
– a Vatera nevű online piactér minden szolgáltatását megfizetteti.

Magyarország:

– a felhasználói profilokat értékesítik;
– a Google-modell működik (pay/click ’kattintás utáni fizetés’, keresőmarketing)

Kérdés:

Ki fizeti a bloggert?

1. a vállalati blogokban az alapító cég fizeti;
2. a politikai blogokban az alapító politikai csoportosulás fizeti;
3. a családi blogokban az alapító (a család) „fizeti” (ez jellemzően nem közvetlen, pénzbeli juttatás);
4. közérdeklődésre számot tartó, közhasznú, tematikus blogok – nem tudni, ki fizeti!

 A 4. típus értékes tartalom, amelynek társadalmi célja van, és mégsem fizeti senki, pedig ilyen esetben a bloggernek ebből jövedelme kell származzon!

Túltermelési válság alakult ki Magyarországon a blogok piacán, nehéz eligazodni. Az online reklámtorta nagy részét elviszik a nagy hírportálok, kevés jut a blgoknak, minimális a reklámbevételük a kis, közhasznú blogoknak.

Hogy csinálják a nagyon sikeres közhasznú, tematikus bloggerek?Másból élnek, és a blog csak hobbi vagy legfeljebb az offline tevékenységüknek a marketingtámogatása. A blogjuk ismertségét az offline tevékenységük ismertségére alapozzák.

A szerzőség kérdése a blogokban

Dr. Szűts Zoltán főiskolai docens (Kodolányi János Főiskola)
Az előadás alapján készült cikket teljes terjedelmében közöljük, ezért itt csak az előadás kérdésfölvetésének összefoglalása szerepel.

A szöveg a szerzőség és a blog kapcsolatával foglalkozik. A blogrecepció vizsgálata során ma már felmerül a kérdés, hogy túllépnek-e a blogok a szerzőségen? Talán pár évvel korábban, amikor a közösségi tartalomlétrehozást ünnepeltük, már a kérdés feltétele is triviálisnak tűnt, hiszen a webkettő berobbanása és fejlődése azt sugallta, a blog képes és akar önállósulni a szerzőjétől. Ma azonban, amikor a jelenséget némi távlatból szemlélhetjük egyértelmű válasz nincs, mivel összetett, immár kétirányú folyamatról beszélhetünk. Paradox helyzet alakult ki. Bár a blog webkettes forma, egy keret, melyet mindenki szabadon tölthet fel tartalommal, és fontos sajátossága a közösségi tartalomlétrehozás, a szerző bizonyos esetekben mégis a felszínre akar törni. Az üzenet feladója láthatóvá akarja tenni magát, megmutatni magát a világnak, szemben például a Wikipédia láthatatlan szerkesztőivel.

A szerző kiindulópontként egy érdekes jelenségre hívja fel a figyelmet. Az interneten mindenki által szerkeszthető film- és sorozatfelirat (subtitle) adatbázisaiban található, civilek által készített felirat-fordítások rendszeresen megjelennek hivatalos DVD-kiadásokon, vagy a televízióban vetített műsorokban. Maga a felirat egy illegálisan létrehozott termékkel, rippel alkot egészet, így a fordításokat nem védi a szerzői jogi törvény, a feliratkészítők, akik közül páran nick alatt ismertté váltak és elismertséget kívánnak meg, senkihez sem fordulhatnak panaszért, s nem várhatják el, hogy munkájukat bárki is elismerje. Ki legyen tehát ilyen esetben a szerző?

A képzőművészeti blogok presztízse. A grafika a blogokban.

Szugyiczky István grafikus

1997 óta működik az első grafikai blog, a posterpage.ch. Működtetője a svájci Rene Wanner, aki plakátokkal foglalkozik, és a blogjában a plakátokkal kapcsolatos híreket, véleményeket mutat be.

ffffound.com

Kreatív körökben nagyon fontos képzőművészeti blog, forradalmasította a grafikus blogok világát, csak igen erős rostálás után tesz ki képeket, anyagokat. Ma már pénzért lehet kikerülni erre a blogra, nagyon színvonalas környezetet biztosít.

A blogoknak nagyon nagy hatásuk van a vizuális kultúra terjesztésében. Korábban főleg könyvek útján terjedt a vizuális kultúra, ám most a blogok nagyon felgyorsítják ezt a folyamatot. A tervezői, grafikai blogokban vannak mainstream, dizájnalkotó típusok, illetve valamilyen életérzést mutató blogok.

behance.net

Itt regisztrálva lehet moderálás nélkül lehet grafikai munkákat publikálni, és a színvonal ezért nagyon vegyes, míg a fffound.com esetében szigorú a moderálás is.

Az interneten publikált grafikusi munkáknál nem jelent gondot a szerzőség bizonytalansága, mert örülnek a grafikusok, ha egy-egy munkáját közzéteszik a weben, csak nyomtatásban szokott gondot jelenteni a szerzőségi kérdés.

A grafikus blogok kapcsolatteremtő hálózatuk és a népszerűségünk, tömeghatásuk révén kirostálják a színvonaltalan termékeket, és csak azok lesznek igazán népszerűek, amelyek színvonalasak is.

A grafikai blogok alapján készített nyomtatott kiadványokat elkapkodják, komoly anyagi bevételre lehet szert tenni belőlük, de csak szigorú szerkesztés és szakmai minősítés esetén életképesek ezek a blogok és kiadványok.

A blogok vizuális kérdései

Rosta Péter főiskolai tanársegéd (Kodolányi János Főiskola)Alapkérdés, hogy lehet-e a blog a vizuális önkifejezés része? A gyorsan változó blogoszférában ami tegnap fontos volt, az manapság már értékét veszítheti.

A blogokban:

– a hordozó felület a számítógép (RGB színek, betűtípusok);
– az üzenet meghatározhatatlan;
– a kulturális környezet az egész világ.

A MySpace nevű közösségi webhelyen erősen strukturált térben jeleníthetjük meg az anyaginkat, ami az egyéni vizuális kreativitást behatárolja, ez a grafikai megjelenést egysíkúvá teszi.

A tipográfia területén mára az Ariel, a Times és a Windowsba beépített fontok világában mozgunk. Kérdés, hogy lehet-e a vizuális önkifejezés eszköze ez a szűk, behatárolt tipográfiai környezet?

A blognak nincs megrendelője, csak önkifejezés van. Nincs kritikája a blog tartalmának: mert kevesen olvassák. A kapcsolatépítő oldalakon nincsenek vizuálisan értékelhető alkotások az önarcképek között, mert a képzőművészetnek ezt a formáját tanulni kell, és a kapcsolatépítő oldalakat mindenki használja, és bárki tehet fel önarcképeket, előképzettség nélkül. A vizuális tartalmú amatőr blogoknak a 90%-a nem művészi munka, digitális fotókat könnyen készíthet bárki, és nincs megfogható, képi formájuk, ezzel tömegessé válnak. Nagyon gyakoriak az amatőr vizuális blogokban a „megmutatom, milyen vagyok én” képek.

A tipográfia a verbális üzenet vizuális megjelenése geometriai felületen belül. Vannak tipográfiai blogok, naponta több ezer betűtípust alkotnak, amit le lehet tölteni vagy meg lehet venni, ám a blogokban nincs művészi értelemben vett tipográfia. Nem tudunk információt adni ezen a felületen a tipográfiával, mert a blogokon jelenleg elérhető tipográfiai világ túl egyszerű, primitív. A blogokban csak két betűtípus van, míg a Wordben alapértelmezettként van telepítve 150 font. Kérdés, hogy mikor jutunk el idáig a blogokban?

A betűtípusok kreatív alkalmazásával emóciókat, érzelmeket, üzeneteket tudunk átadni tipográfiai eszközökkel, de ezek csak a professzionális grafikusok, tipográfusok oldalain találhatók meg! A blogok nagyobb részét nem érdekli az esztétikum, a grafikai mondanivaló.

Amikor avatárt töltenek fel az amatőr felhasználók a blogjukba, az valójában egy minimálgrafika. Jellemzően nem arcot, hanem piktogramot, grafikát alkalmaznak az avatárban, amely nagyon pici méretben mutatja be az ismerősöknek, hogy ki a blogger.

Vannak tipográfiai megoldású avatárok is, amelyek betűkkel képesek személyes információkat átadni. Meg fog jelenni a blogok jövőjében a harmadik dimenzió is, hisz ma mindenhol három dimenzióban gondolkodnak. Ha nem is szükséges, de kikerülhetetlen a blogokban a harmadik dimenzió, és nehéz lesz technikailag megvalósítani.

A vizualitás az önkifejezés alapvető eszközévé válik a nem profi grafikusok számára is, csak egy grefikai szoftver szükséges hozzá. Ezek az eszközök rendelkezésére állnak mindenkinek, nem kell grafikusnak lenni a grafikus szoftverek kezeléséhez, így alakulnak ki a kreatív alkotások. A mai blogvilágban már az lehet grafikus, aki akar, nincs kritika, pillanatnyiak az értékek, napi ötletek kerülnek fel a blogokba is. Az alapvető műveleti eszköz a grafikai, vizuális blogok világában a mobiltelefon, a beépített grafikai, képalkotó és internetes eszközöknek köszönhetően.

Van-e létjogosultsága a blogszövegeknek egy irodalomtankönyvben?

Dr. Fűzfa Balázs

Lehet-e a klasszikus irodalmat a blog „frivol” környezetében megjelentetni? A blog megjelenhet-e a az irodalomtankönyvekben?

Az élményközpontú irodalomtanítás koncepciója már 20 éves. A kreatív irodalomtanítás, a drámajátékok, az SMS-nyelv az 1990-es évek közepén a szerző saját tanítási gyakorlatában megjelent. Ennek jó példája, hogy három-négy féléven keresztül Ottlik Géza Iskola a határon című regényét úgy dolgozták fel, hogy a valóságban is megkeresték a regény nyomait, helyszíneit. A hipertextualitás jegyeit kereste a szerző Ottlik regényében.

2001-2002. körül irodalom-tankönyvi kutatást végeztek, amelynek az eredménye az lett, hogy bajban van az irodalomtankönyvek szerkesztése: kis irodalomtörténészeket akarnak nevelni a tankönyvek. Ennek elkerülésére új koncepciójú tankönyvcsalád kell, a Krónika Nova Kiadó felkérésére elkezdte a szerző megírni ezeket az új tankönyveket, és fordított sorrendben születnek meg a könyvek, először a 12.-es készült el, és onnan visszafelé születnek meg. Fő célként a vizualitásra nagy hangsúlyt helyeznek, oldalnyi képek, oldalpárokon 5-6 kép, filmrészletek szerepelnek a kötetekben. A koncepció szerint nem az irodalomtörténeti adatok a lényegesek, ám az érettségi ezt követeli meg. Mivel az emberek nem tanulják meg az irodalmat, csak az adatokat, ezért az irodalom egyre kevésbé lesz fontos! Ennek a folyamatnak az eredményeképpen a fontosság csökkenésével ki fog veszni az irodalom a kötelező érettségi tárgyak közül. A lényeg pedig a szöveg megértése lenne!

A blog az önkifejezés, az egyén harmóniájának kifejezése, ezért helye lehet az irodalomtanításban az irodalomtörténet mellett. A blog azért kell az irodalomtankönyvbe, mert a diákok sok blogot és nagyon gyorsan olvasnak. A szöveg tehát nélkülözhetetlen az életükhöz, csak ezek másfajta szövegek!

A blog műfajáról

Csala Bertalan

Az előadás alapján készült cikket teljes terjedelmében közöljük, ezért itt csak az előadás kérdésfölvetésének összefoglalása szerepel.

A „blog” nevű internetes jelenség egyre népszerűbb, sőt mondhatjuk, hogy közismert, és még mindig nehéz egyértelműen definiálni. Egy valami azonban biztosnak látszik: a (viszonylag) új internetes médium sorsa fordulóponthoz érkezett. Amikor először, hét évvel ezelőtt, akkor formálódó szakdolgozatom kapcsán elkezdtem a blogokkal foglalkozni, még egy anarchikusan szerveződő, nyílt, amorf világ tárul elém. Mára a helyzet mintha megváltozott volna.

Azok a blogok, amelyek valós értékeket hordoznak, de „nincs mögöttük senki”, nincs profi reklámjuk, se kellő kapcsolatuk, nem valószínű, hogy sok emberhez eljuthatnak.

Mi több, a komolytalanság légköre lengi be az ilyen blogokat. Persze, nem volt a blogolás hivatalos, komoly dolog sohasem. Mégis az establishment blogjai, a mögöttük álló apparátus és szakértelem, valamint a blogos világon kívülről hozott hírnév miatt nem ugyanúgy komolytalanok, mint az amatőrök blogjai. Ők tudatosan komolytalanok. Miközben az amatőrök blogolása pusztán játék marad. Egyre szűkebb körben játszott játék.

A blogszcéna tehát nem a modern vox populi színhelye. Hallatja ugyan hangját a nép ezen keresztül, csak mintha valaki letekerte volna a hangerőt.

A blogok nyelvészeti aspektusai

Dr. Bódi Zoltán főiskolai tanár (Kodolányi János Főiskola)

Az előadás alapján készült cikket teljes terjedelmében közöljük, ezért itt csak az előadás kérdésfölvetésének összefoglalása szerepel.

A blogok műfaji besorolására már született kísérlet, de például Csala Bertalan munkája, amely főként tartalmi és formai szempontokat követ, egyelőre csak ennek a műfajnak a sokféleségére tudott rámutatni és az egységes műfaji jellemzők közül keveset mutatott csak ki (Csala 2005). Ennek a dolgozatnak a célja a blogok nyelvi műfaji keretbe foglalása.

A műfaj a szöveg konkrét megnyilvánulási formája, azaz a szövegalkotó és befogadó diskurzusközösségében jön létre, konkrét kommunikatív cél elérése érdekében formál a diskurzusközösség egy szövegműfajt az általuk elismert szerkezetűre.

A műfajok meghatározott kommunikatív célt követnek, a diskurzusközösségek belső törvényszerűségeinek megfelelően formálódnak, így az egyes műfajokhoz tartozó szövegpéldányok szerkezetileg, tartalmilag, stílusban, a mögöttes retorikai cselekedetben hasonlóságot, egységességet mutatnak. A cikkben a blogoknak ezeket a szerkezeti, tartalmi, formai jellemzőit foglalja össze a szerző, megkísérelve a blog műfajának a körvonalazását.

 Az irodalmi blogok

Balogh Endre a Prae.hu főszerkesztője

A hagyományos médiából hiányzott a dialogicitás, csak az olvasói levél, a betelefonálós műsor jelenítette meg az interaktivitást. Mára ez megváltozott: már a tárgyi valóság eseményei is gyakran a Facebookon jelennek meg.

Kezdetben a weben gondosan szerkesztett tartalmak jelentek meg, manapság pedig már megjelentek a szerkesztetlen szövegek is például a blogokban. A szerkesztett tartalomra állandó szükség van, nem nyomhatja el a szerkesztetlen tartalom, hiába gyorsabb! Az irodalmi nyilvánosságot alapvetően megváltoztatja a blog, felgyorsítja, szövegműfajában átalakítja. Kialakul egy szerzői gárda egy-egy irodalmi blogon, gyors lesz a kritika ritmusa, az új írásbeliség is megjelenik az irodalmi szövegek körében a blogoknak köszönhetően. Az új írásbeliség a hagyományos írásbeliséget nem módosítja, aki korábban nem tanult meg helyesen írni, az a webes környezetben jól érzi magát. A „rontott magyar nyelvet” lehet tudatosan is használni, ezzel az írásbeliség reflektáltabb lesz. Alternatív helyesírás alakul ki az akadémiai mellett?

A művészetről való beszéd tere átkerült az internetre, a blogokba. Kötetlen megbeszélés alakul ki a blogok környezetében, míg ezek a kötetlen megbeszélések a tárgyi valóságban eltűnnek, addig a blogokban visszakereshetőek.

Az irodalom a blog segítségével kikerülhetnek forgalmas internetes csomópontokra (pl. Index), a tárgyi valóságban ez nem ilyen egyszerű. A blogos irodalom tehát a forgalmas internetes csomópontoknak vagy a print kiadásoknak a segítéségével lehet sikeres.

A blogok szerepe egy online folyóiratban

Nagy Gabriella felelős szerkesztő Litera.hu
A weblog kifejezés 1997-ben hangzott el először, ám a tömeges elterjedése 2001. szeptember 11-nek köszönhető.

A blogban az írás és az olvasás már nem magányos tevékenység, a blogot közösen alkotják írók és olvasók.

Különböző akciók népszerűsítették a blogot az irodalom környezetében. 2000-ben az Origó pályázatára internetes regények születtek, Jake Smiles anyagából könyv is született. 2001-2002-ben a Terasz.hu kezdeményezésére kortárs írók írtak naplókat, amelyek klasszikus értelemben vett irodalmi blogok lettek.

Mi az az irodalmi blog? Legfőbb jellemzője, hogy irodalmi mű létrehozásának az igényével az interneten születik a szöveg, amely folytonosan publikálódik. Vannak az irodalomról beszélő blogok: ezek kortárs írók blogjai, a kortárs írói honlapokat szokták így hívni. Máshol, nyomtatásban megjelent szövegeket adnak ki a blogon a kortárs írók, és a róla szóló kritikákat mutatják be, ám nem közölnek ezeken a blogokon új szövegeket! Az irodalmi blogot író szerzőnek nem kell tökéletességre törekednie, ám ha nyomdába kell leadni a szöveget, akkor nagyon alaposan ellenőrzik!

A weben, a blogokban olvasókat is akarnak keresni az írók, a legtöbb emberhez ma az interneten lehet eljut ni, ha nem aknázza ezt ki a kortárs író, akkor lehetőséget vesz el magától.

Az olvasók célja, hogy az írókról valami rejtett érdekességet találjon, személyes kapcsolatba tudjon kerülni az íróval. Ma már a mikroblogon, a Twitteren is egyre több szerző teszi ismertté magát. A szerzőnek közléskényszere van, ezért ír, a notesz helyett a blogokra, a Twitterre, a Tumblr-re dobják föl a szerzők a szövegeiket. Így gyors reakció jöhet ezekre a szerzői gondolatvázlatokra. A hivatásszerűen író ember alkotói folyamatába jobban belekapcsolódhat az olvasói interakció ezeknek az eszközöknek köszönhetően. Az a kérdés, hogy ezután megírja-e a könyvet a szerző, és kiadják-e azt a szöveget, vagy csak egy gondolattöredék marad.

A kiadók közül sokan letiltják az irodalmi blogokat a mű kiadása előtt fél évvel, ám ez hibás hozzáállás, mert minden megjelenés növeli a szerző ismertségét, így nagyobb vevőkörnyezet alakulhat ki.

A szakitshabirsz.blog.hu című blognak a bejegyzései szakításról szóló történetekből állnak, és a népszerű posztokat kiadták könyvben is. Az irodalmi blogok annyira személyesek, és annyira intim betekintést adnak a szerzői folyamatba, hogy már könyvet szinte nem is vesznek az olvasók, hanem csak blogot olvasnak. Az emberek számára (legyenek azok profi írók vagy amatőrök) a legkényelmesebb írási forma a blog, igaz, nagyon változatos a minőség, ám legalább sok szöveg születik ilyen módon.

Bódi Zoltán az E-nyelv Magazin aktuális számának szerkesztője

Új hozzászólás