Papp Andrea

Magyari Sára
  • Bók
    2020. 11. 5. 06:00

Balázs Géza

Balázs Géza

Cservenka Judit

Cservenka Judit

Minya Károly

Minya Károly

Ilosvay Selymes Pál

Ilosvay Selymes Pál
  • Répa
    2020. 11. 27. 06:00

Blankó Miklós

BlankoM

Dede Éva

Dede Éva

Vízkeleti Szilveszter

Vízkeleti Szilveszter

(Ny)elvi kérdések   1-100.

Horváth Péter Iván

Horváth Péter Iván 100 ismeretterjesztő írása

Írások

Nyelvemre harapva
1-75.

Hartay Csaba

Hartay Csaba 75 szatirikus nyelvi írása

Írások

Takázás
1-45.

Horváth Péter Iván

Magyari Sára 45 nyelvi esszéje

Írások

Szólás-mentés 1–50.

Pomozi Péter

Pomozi Péter 50 írása

Írások

Korrekt troll 1-77.

Halmai Tamás

Halmai Tamás 77 korrektorglosszája

Írások

Nyelv és iskola 1-16.

Kóródi Bence

Kóródi Bence 16 írása

Írások

Kávéházi szeglet 1-26.

Fráter Zoltán

Fráter Zoltán 26 esszéje

Írások

Borostyánkő 1-88.

Puszay János

Puszay János 88 esszéje

Írások
Balázs Géza

Händel: Xerxes. Break az Operaházban ~ szleng az operában Tetten ért szavak 14.

2010.06.7.5 hozzászólás

A táncosok a barokk opera zenéjére szelídített, vagy inkább balettszintre emelt, utcai durva gesztusokat felvonultató breaket adnak elő; olyan ez, mint az irodalomba emelt argó vagy szleng.

Szabad-e az Operaházban nevetni? A kezdő operalátogató nem tudja. Nagyon komoly időtöltésre érkezett szépen felöltözve, magasztos érzelmekre, szép áriákra, de hiteltelenül mozgó operaénekesekre számít. Az Operaház épülete, csillárjai, díszei emelkedettséget sugallnak. Az ülések közt spanyol, német és angol szó hallik. Nos, szabad-e nevetni az Operában, amikor a zenekar már elkezdi a zenét, és a karmester futva érkezik… És a darab, Händel Xerxes-ének nyitójelenetében Xerxész, Perzsia királya egy platánfába szerelmes, föl is mászik rá (ahol a Xerxész felmászik a fára…, köszönet Fáy Miklósnak a mondatért), majd egy autó közeleg, Arszamenésszel, s kidönti a fát Xerxésszel együtt; Elvirót, a darab bohócát pedig ittas állapotban elnyeli egy bálna…

Klasszikus történetre, fennkölt barokk operára vagyunk fölhangolva, de már a hely elfoglalásakor gyanús, hogy egy arab nyelvű stoptábla áll a függöny előtt, majd jön az a bizonyos kidőlő platánfa, és a színpadkép: hídról ereszkedő autóút, légkondikkal teleaggatott, kaputelefonos házzal, telegraffitizott perzsa agyag-domborművekkel. Ahá, értjük: a barokk operát, Xerxész történetét Kovalik Balázs rendező a mai arab világba helyezi. Akkora kontraszt, akkora szemantikai ötlet, hogy nem lehet kibírni kuncogás, majd hahota nélkül. Jönnek a táncosok, akik a barokk opera zenéjére szelídített, vagy inkább balettszintre emelt, utcai durva gesztusokat felvonultató breaket adnak elő; olyan ez, mint az irodalomba emelt argó vagy szleng.

Az ötletek sorjáznak: Xerxész olykor repülővel érkezik vagy távozik (szűk a színpad, egyszer nekimegy a háznak, szerencsére túléli, nincs hamis hang sem), majd egy hajó úszik be, parancsnoki hídján a győztes hadvezér; Arszamenészt kukában szállítják el, de még onnan is énekel; a szerelmi ajándék giccses nyuszi, amely bevásárolókocsiból kerül elő…

A magyar operalátogató nincs elkényeztetve barokk operákkal, olvassuk, és sajnáljuk. Mert a zene csodálatos, mintha Händel nekünk, 21. századi gyorsfogyasztóknak komponálta volna. A háromrészes, jelen interpretációban két részre osztott operában mintegy 50 rövid, zárt szám van (állítólag a fele nem Händelé, de ez a korban nem volt lopás), a recitatívók és áriák gyors ütemben váltják egymást, a szerelmi történet, voltaképpen két szerelmi háromszög fesztültségben tart, percenként tartalmaz meglepetést, s úgy várjuk a folytatást, mint a Barátok közt végén.

Az opera áriái olasz nyelven hangzanak fel (repülőgépre vetített fordítással), viszont a recitatívók, amelyek előrelendítik a történetet, „újrafordított” magyarul: vagyis hétköznapi nyelven, olykor szlengesen (Csákovits Lajos és Kovalik Balázs fordításában). Remek kontraszt a kórus magasztos éneke: „Csupán az erény volt képes / Ázsiát összekötni a másik parttal. / Éljen Xerxész, éljen, éljen!”, a fellegekben járó áriák és a hétköznapi kiszólások: „Jól tudom, megdöglesz érte”, „Ha nem pucolunk gyorsan, úgy megint égünk”, „A francba”, sőt, Elviro megjegyzése: „Milyen nyálas egy sztori”, amellyel a végső, a tragikus bonyodalmakat követő indokolatlan, következetlen, mesei „happy endet” jellemzi.

Valóban indokolatlan? Persze. De a mesében mindent szabad. S hogy jobban értsük az arab feliratos stoptáblát, a légkondit, a fára mászó Xerxészt, a giccses nyuszikat, az állig fölfegyverzett harcosokat, s hogy bátran, szabadon nevethessünk, az Operaház egyes előadások előtt egy órával a Székely Bertalan-teremben operaismertetőt tart. Fazekas Gergely zenetörténész igyekszik „értelmezési mankókat” adni: Händel is szórakoztatni akart, be akarta csalogatni az operába a londoni közönséget (bár ezzel a darabbal nem sikerült), ez a rendezés feltámasztja a darab szórakoztató jellegét… stb. Szóval: ne feszengjünk, nevessünk bátran!

Én kétszer is végigkuncogtam az előadást, 2009-ben, a bemutatón, és 2010-ben is.  Elmondhatom, hogy Händel és Kovalik Balázs odaláncolt; az más kérdés, hogy amikor Amasztrisz ária közben egyszerre telepít bombákat, és locsol benzint egy lakóház köré, akkor azért előttem nem annyira kuncogott egy arab férfi.

(Händel: Xerxes. Karmester: Oberfrank Péter, díszlettervező: Horesnyi Balázs, jelmeztervező: Benedek Mari, koreográfus: Venekei Marianna, rendező: Kovalik Balázs.)

5 hozzászólás

#1 said 2010. 06. 7. 22:03:24

Gratulálok a zene-nyelv kapcsolathoz!

#2 bumm 2010. 06. 15. 18:21:53

Bál után break az Operaházban…

#3 buda 2010. 06. 26. 11:29:04

most olvasom, hogy Kovalik Balázst elküldik az Operaházból. Ez borzasztó, tegyünk valamit, hogy buta adminisztratív indokok (nincs az szmsz-ben művészeti igazgató) miatt egy ilyen értékes embert ne küldhessenek el. Nemzeti kultúrának lenne szegényebb nélküle!

#4 tekintgető 2010. 06. 29. 22:54:24

Én csatlakozom, gyűjtsünk aláírást Kovalik B. mellett!!!

#5 Kalman E. 2014. 10. 24. 10:35:38

Szerencsére Kovalik darabjait játssza az Opera! A Händelt is, igaz ritkán.

Új hozzászólás