Halmai Tamás

Halmai Tamás

Magyari Sára

Magyari Sára

Balázs Géza

Balázs Géza

Pomozi Péter

Pomozi Péter

Kövesdy Zsuzsa

Kövesdy Zsuzsa

Fráter Zoltán

Fráter Zoltán

Minya Károly

Minya Károly

Ilosvay Selymes Pál

Ilosvay Selymes Pál

(Ny)elvi kérdések   1-100.

Horváth Péter Iván

Horváth Péter Iván 100 ismeretterjesztő írása

Írások

Nyelvemre harapva
1-75.

Hartay Csaba

Hartay Csaba 75 szatirikus nyelvi írása

Írások

7. Semiotica Agriensis

2009.10.9.nincs hozzászólás

(Eger, 2009. október 2-4.)

„Mi már harmadik alkalommal vagyunk itt, de jövőre is jövünk” mondják egyetemisták, akik szerint ez a konferencia áll a legközelebb a szívükhöz. Igaz, ezek a mondatok a Bíró-pincében hangoztak el, éjfél körül, az exkluzív pincebejárás közben… A magyarországi szemiotika kiterjesztése jegyében indítottuk el 2003-ban a fiatal szemiotikusok találkozóit. Először csak néhányan adtak elő (leginkább a Berzsenyi Dániel Főiskoláról), majd hirtelen megnövekedett a létszám, s jöttek Szegedről, Kaposvárról, Budapestről, Piliscsabáról, és persze „helyből” Egerből is, fiatalok, és persze „érettebb” korú szemiotikusok is, akik fontosnak találták az évenkénti találkozást, eszmecserét, utánpótlás-nevelést.

Tények
Negyvenegy előadás (köztük 11 poszterelőadás, esti szakszemiotikai előadások), 478 oldalas lektorált kötet, több mint 50 érdeklődő, nagyon sok jóízű beszélgetés (olykor angolul, mert külföldiek is voltak), szociofotók a kisvasutakról, borozás a Bíró-pincében… Szinte azonnali médiamegjelenés a Heves Megyei Hírlapban és a Líceum Televízióban. Így összegezhetnék a Semiotica Agriensis 7. konferenciáját, amelyet 2009. október 2–4. között tartottunk Egerben, az Eszterházy Károly Főiskolán.

Megnyitó és nemzetközi szekció
A konferenciát Mózes Mihály, az EKF Bölcsészettudományi Karának dékánja nyitotta meg. Voigt Vilmos a szemiotikus utazásairól beszélt: pontosabban a világ legfontosabb szemiotikai konferenciáiról. Az idei konferencia újdonsága volt, hogy első alkalommal nemzetközi jelleget is öltött. A Román Szemiotikai Társaság elnöke, Traian Stanciulescu Aritia Poenaruval angol nyelvű előadást tartott a fény architektúrájáról, és Doina Cmeciu előadását is felolvasták a térképek és a kisvilágok kapcsolatáról. A romániai kollégák nagyon jól érezték magukat Egerben, 2010-ben Suceavában tartják konferenciájukat, amelyre szeretettel várják magyar szemiotikusok jelentkezését is.

Az utazás
Az idei fő téma az utazás volt. A legtöbb előadó igyekezett ragaszkodni a témához: az utazás idő- és térbeliségéhez, kognitív jellemzőjéhez, kellékeihez, formáihoz, jeleihez. Mit jelentett a valódi és fiktív utazás Füst Milán lírájában? Büky László válaszolta meg a kérdést. Az útkereszteződés, az útelágazás mint univerzális alakzat: ezzel Takács Szilvia foglalkozott. Bednanics Gábor a német Eisenbahnlyrik magyar megfelelőjét, a vasútköltészetet járta körül a különféle topográfiai jelölők, helyszínek (pl. indóház), a sín, a füst stb. segítségével. Az apodémikus (utazási) irodalom egyik képviselőjét, az első (egy számot megélt) német utazási folyóirat a Der Reisende Deutsche kiadóját Martin Schnmeizelt mutatta be Verók Attila. Bengi László metaszemiotikai szintre emelte az utazást, s vizsgálta mint szemiotizáció, deszemiotikáció és hiperszemiotizáció – Esti Kornél utazásaiban. A szent-profán kettősségében az utazás transzcendens élményét Hoványi Márton vonta vizsgálat alá.

„Számos dalt tudok Afrikáról, hány dalt tud Afrika rólam?” kezdte a szombati napot Aczél Petra. Előadásában az utazás heuretikus és retorikai elemzését adta. Andok Mónika a tér problémáját elemezte tranzakciós és a rituális kommunikációs modellben. Gasztroszemiotikai utazásra Itáliában vezette el az érdeklődőket Benyovszky Krisztián. Előadás annyira magával ragadó (ínycsiklandozó) volt, hogy sokak szerint jövőre ez akár a fő téma is lehetne. Bencze Lóránt a diákok, a szerzetesek utazásáról beszélt. Kapitány Gábor fényképekkel mutatta be az utazó turistát, Kapitány Ágnes a turista szociokulturális vonatkozásait elemezte aszerint, hogy „felfelé” vagy „lefelé” utazik: vagyis utazás közben emelkedik vagy éppen csökken a státusa. A téma kapcsán szóba került a tisztaság, a rend, a fény, az öltözet, az exkluzivitás stb. szempontja és értelemszerűen előjött a mai turizmus számos (olykor mellbevágó) formája, pl. a katasztrófaturizmus is.

Zsélyi Ferenc egyszerre igen személyes, lírai hangú, egyszersmind a szemiotika fogalomrendszerét felhasználó emlékezésben idézte fel a Hatvan és Salgótarján között, a szülőföldjén áthaladó vasútvonal szemiotikáját. Az utazásnak a filmben önálló műfaja alakult ki, a road movie, amelynek hat kelet-közép-európai példáját elemezte Szíjártó Imre.
Vasárnap Schirm Anita az út menti manipulációkról, Újvári Edit a spirituális utazásról szólt.

Néhány előadás tágabban kapcsolódott a témához: Németh Zoltán a posztmodern irodalmat korszakolta: korai (önreflexív), középső (areferens) és kései (antropológiai) korszakokra. Kántor Gyöngyi pedig az univerzális gesztusok lehetséges kvantifikációjára hívta fel a figyelmet. Szirmai Éva a szerelmes regényről, Ardamica Zorán az „álomkereskedő” utazásairól, Török Éva a groteszk realizmus jeleiről, Veszelszki Ágnes a digilektusról tartott előadást.

Az esti szemiotika is hagyomány
Esti előadásokban sem volt hiány, s ezek ismét a fő témát járták körül. Az első este Balázs Géza és Dede Éva Kisvasutak nyomában címmel négy kisvasút jelen állapotát mutatta be fényképekkel: a balatonfenyvesi, a kárpátaljai Nagyszőlős-Ilosva közötti, valamint a Nyíregyháza-Balsa és a Nyíregyháza-Dombrád közötti kisvasutat. Mint kiderült, ez utóbbi kettő már szeptember 1-től nem jár. Szombat este a 156 országban járt Kiss Róbert Richard mutatta sokszínűen az utazást: az első utazási iroda megszervezőjétől napjainkig – sok szempontot bemutatva, olykor tanácsot is adva, hogy milyen az utazási prospektusokban látható kép és a valóság viszonya. Nagy derültséget okozott Loch Ness példázata, amelyet az utazási marketing diadalának nevezett. Azt is elmondta, ha Skóciában két egymásra rakott követ találnak, már építik a szuvenírboltot.

Poszterelőadások
Idén először voltak poszterelőadások. Az EKF első emeleti folyosóján másfél órán keresztül nézhették, hallgathatták és faggathatták az érdeklődők az előadókat. A legjobb előadások azok voltak, amelyek szövegeket, képeket és dokumentumokat is mutattak, valamint az előadók képesek voltak gyorsan „váltani”, a téma közepébe vágni, avagy újraindítani. Angyal László Krúdy neveiről, Balázs László az El Camino-ról, Borthaiser Nóra Günther von Hagens emberitest-preparációiról, Dósa Annamária michal Ajvazról, Klein Laura a messeni porcelánokról, Nagy Andor Sándor István úti beszámolóiról tartott előadást. Három előadót külön ki kell emelni a témák igen gazdag bemutatása miatt: Veszprémi Eszter az utazási élmények különféle tárgyairól szólt, Sárosi Annamária A Titanic szemiozisát mutatta be,   Németh Gabriella és három útitársa különböző országokat turistaként, szemiotikusként „alulnézetből” láttatta napló, fényképek és PP alapján.

A díszes 20. kötet
Mint minden évben a konferencia idejére megjelent a Magyar Szemiotikai Tanulmányok könyvsorozat tagjaként az előző évi konferencia anyaga. A Semiotica Agriensis 6. konferenciájának anyagát Balázs Géza és H. Varga Gyula szerkesztette Ikonikus fordulat a kultúrban címmel. Mivel ez a kötet lett az eddigi legvaskosabb (478 oldal), s mivel új borítója új arculatot kapott, a szerkesztők a 18-20. sorszámmal látták el. Mindenki egybehangzóan állította, hogy ez a kötet az eddigi leggazdagabb és legszebb válogatás a konferenciák sorában. Nehéz lesz jövőre felülmúlni.

2010 + köszönetnyilvánítás
S hogy mi lesz jövőre? A csodálatos őszi idő is sugallja, hogy 2010-ben ismét október legelején legyen a Semiotica Agriensis. Témának: esetleg a gasztroszemiotika vagy a divat szemiotikája kínálkozik, de erről még nem született döntés. Bencze Lóránt ugyan elcsábította a konferenciát Szomorra (előadóterem, panzió, sőt szponzor is lenne), de a Társaság még nem döntött, hogy megválik-e (akárcsak ideiglenesen is) a bevált egri helyszíntől.

Köszönet a helyi szervezőknek, a Főiskola vezetésének, H. Varga Gyulának, az Alkalmazott Kommunikációtudományi Tanszéknek, az önkéntes segítőknek, Nagy Leventének, aki nászútja miatt távolról, Klein Laurának, aki helyben segített, a Dorner étteremnek, a Bíró-pincének (ahol a borséta mellett többen ajándékot is kaptak), a Bartók téri és a Kristóf panzió mindig nagyon kedves vendéglátóinak, és persze a szponzoroknak, az érdeklődőknek. Bár egyetemi hallgatók nagyon kedves mondataival kezdtük, tegyük hozzá: a témák, a konferencia hangulata akár nagyobb érdeklődést is kiválthatna a főiskolai-egyetemi ifjúság és értelmiség körében. Mindenesetre a sorozat folytatódik!

Új hozzászólás