Halmai Tamás

Halmai Tamás

Magyari Sára

Magyari Sára

Kövesdy Zsuzsa

Kövesdy Zsuzsa

Fráter Zoltán

Fráter Zoltán

Minya Károly

Minya Károly

Ilosvay Selymes Pál

Ilosvay Selymes Pál

(Ny)elvi kérdések   1-100.

Horváth Péter Iván

Horváth Péter Iván 100 ismeretterjesztő írása

Írások

Nyelvemre harapva
1-75.

Hartay Csaba

Hartay Csaba 75 szatirikus nyelvi írása

Írások

7. Semiotica Agriensis

2009.10.9.nincs hozzászólás

(Eger, 2009. október 2-4.)

„Mi már harmadik alkalommal vagyunk itt, de jövőre is jövünk” mondják egyetemisták, akik szerint ez a konferencia áll a legközelebb a szívükhöz. Igaz, ezek a mondatok a Bíró-pincében hangoztak el, éjfél körül, az exkluzív pincebejárás közben… A magyarországi szemiotika kiterjesztése jegyében indítottuk el 2003-ban a fiatal szemiotikusok találkozóit. Először csak néhányan adtak elő (leginkább a Berzsenyi Dániel Főiskoláról), majd hirtelen megnövekedett a létszám, s jöttek Szegedről, Kaposvárról, Budapestről, Piliscsabáról, és persze „helyből” Egerből is, fiatalok, és persze „érettebb” korú szemiotikusok is, akik fontosnak találták az évenkénti találkozást, eszmecserét, utánpótlás-nevelést.

Tények
Negyvenegy előadás (köztük 11 poszterelőadás, esti szakszemiotikai előadások), 478 oldalas lektorált kötet, több mint 50 érdeklődő, nagyon sok jóízű beszélgetés (olykor angolul, mert külföldiek is voltak), szociofotók a kisvasutakról, borozás a Bíró-pincében… Szinte azonnali médiamegjelenés a Heves Megyei Hírlapban és a Líceum Televízióban. Így összegezhetnék a Semiotica Agriensis 7. konferenciáját, amelyet 2009. október 2–4. között tartottunk Egerben, az Eszterházy Károly Főiskolán.

Megnyitó és nemzetközi szekció
A konferenciát Mózes Mihály, az EKF Bölcsészettudományi Karának dékánja nyitotta meg. Voigt Vilmos a szemiotikus utazásairól beszélt: pontosabban a világ legfontosabb szemiotikai konferenciáiról. Az idei konferencia újdonsága volt, hogy első alkalommal nemzetközi jelleget is öltött. A Román Szemiotikai Társaság elnöke, Traian Stanciulescu Aritia Poenaruval angol nyelvű előadást tartott a fény architektúrájáról, és Doina Cmeciu előadását is felolvasták a térképek és a kisvilágok kapcsolatáról. A romániai kollégák nagyon jól érezték magukat Egerben, 2010-ben Suceavában tartják konferenciájukat, amelyre szeretettel várják magyar szemiotikusok jelentkezését is.

Az utazás
Az idei fő téma az utazás volt. A legtöbb előadó igyekezett ragaszkodni a témához: az utazás idő- és térbeliségéhez, kognitív jellemzőjéhez, kellékeihez, formáihoz, jeleihez. Mit jelentett a valódi és fiktív utazás Füst Milán lírájában? Büky László válaszolta meg a kérdést. Az útkereszteződés, az útelágazás mint univerzális alakzat: ezzel Takács Szilvia foglalkozott. Bednanics Gábor a német Eisenbahnlyrik magyar megfelelőjét, a vasútköltészetet járta körül a különféle topográfiai jelölők, helyszínek (pl. indóház), a sín, a füst stb. segítségével. Az apodémikus (utazási) irodalom egyik képviselőjét, az első (egy számot megélt) német utazási folyóirat a Der Reisende Deutsche kiadóját Martin Schnmeizelt mutatta be Verók Attila. Bengi László metaszemiotikai szintre emelte az utazást, s vizsgálta mint szemiotizáció, deszemiotikáció és hiperszemiotizáció – Esti Kornél utazásaiban. A szent-profán kettősségében az utazás transzcendens élményét Hoványi Márton vonta vizsgálat alá.

„Számos dalt tudok Afrikáról, hány dalt tud Afrika rólam?” kezdte a szombati napot Aczél Petra. Előadásában az utazás heuretikus és retorikai elemzését adta. Andok Mónika a tér problémáját elemezte tranzakciós és a rituális kommunikációs modellben. Gasztroszemiotikai utazásra Itáliában vezette el az érdeklődőket Benyovszky Krisztián. Előadás annyira magával ragadó (ínycsiklandozó) volt, hogy sokak szerint jövőre ez akár a fő téma is lehetne. Bencze Lóránt a diákok, a szerzetesek utazásáról beszélt. Kapitány Gábor fényképekkel mutatta be az utazó turistát, Kapitány Ágnes a turista szociokulturális vonatkozásait elemezte aszerint, hogy „felfelé” vagy „lefelé” utazik: vagyis utazás közben emelkedik vagy éppen csökken a státusa. A téma kapcsán szóba került a tisztaság, a rend, a fény, az öltözet, az exkluzivitás stb. szempontja és értelemszerűen előjött a mai turizmus számos (olykor mellbevágó) formája, pl. a katasztrófaturizmus is.

Zsélyi Ferenc egyszerre igen személyes, lírai hangú, egyszersmind a szemiotika fogalomrendszerét felhasználó emlékezésben idézte fel a Hatvan és Salgótarján között, a szülőföldjén áthaladó vasútvonal szemiotikáját. Az utazásnak a filmben önálló műfaja alakult ki, a road movie, amelynek hat kelet-közép-európai példáját elemezte Szíjártó Imre.
Vasárnap Schirm Anita az út menti manipulációkról, Újvári Edit a spirituális utazásról szólt.

Néhány előadás tágabban kapcsolódott a témához: Németh Zoltán a posztmodern irodalmat korszakolta: korai (önreflexív), középső (areferens) és kései (antropológiai) korszakokra. Kántor Gyöngyi pedig az univerzális gesztusok lehetséges kvantifikációjára hívta fel a figyelmet. Szirmai Éva a szerelmes regényről, Ardamica Zorán az „álomkereskedő” utazásairól, Török Éva a groteszk realizmus jeleiről, Veszelszki Ágnes a digilektusról tartott előadást.

Az esti szemiotika is hagyomány
Esti előadásokban sem volt hiány, s ezek ismét a fő témát járták körül. Az első este Balázs Géza és Dede Éva Kisvasutak nyomában címmel négy kisvasút jelen állapotát mutatta be fényképekkel: a balatonfenyvesi, a kárpátaljai Nagyszőlős-Ilosva közötti, valamint a Nyíregyháza-Balsa és a Nyíregyháza-Dombrád közötti kisvasutat. Mint kiderült, ez utóbbi kettő már szeptember 1-től nem jár. Szombat este a 156 országban járt Kiss Róbert Richard mutatta sokszínűen az utazást: az első utazási iroda megszervezőjétől napjainkig – sok szempontot bemutatva, olykor tanácsot is adva, hogy milyen az utazási prospektusokban látható kép és a valóság viszonya. Nagy derültséget okozott Loch Ness példázata, amelyet az utazási marketing diadalának nevezett. Azt is elmondta, ha Skóciában két egymásra rakott követ találnak, már építik a szuvenírboltot.

Poszterelőadások
Idén először voltak poszterelőadások. Az EKF első emeleti folyosóján másfél órán keresztül nézhették, hallgathatták és faggathatták az érdeklődők az előadókat. A legjobb előadások azok voltak, amelyek szövegeket, képeket és dokumentumokat is mutattak, valamint az előadók képesek voltak gyorsan „váltani”, a téma közepébe vágni, avagy újraindítani. Angyal László Krúdy neveiről, Balázs László az El Camino-ról, Borthaiser Nóra Günther von Hagens emberitest-preparációiról, Dósa Annamária michal Ajvazról, Klein Laura a messeni porcelánokról, Nagy Andor Sándor István úti beszámolóiról tartott előadást. Három előadót külön ki kell emelni a témák igen gazdag bemutatása miatt: Veszprémi Eszter az utazási élmények különféle tárgyairól szólt, Sárosi Annamária A Titanic szemiozisát mutatta be,   Németh Gabriella és három útitársa különböző országokat turistaként, szemiotikusként „alulnézetből” láttatta napló, fényképek és PP alapján.

A díszes 20. kötet
Mint minden évben a konferencia idejére megjelent a Magyar Szemiotikai Tanulmányok könyvsorozat tagjaként az előző évi konferencia anyaga. A Semiotica Agriensis 6. konferenciájának anyagát Balázs Géza és H. Varga Gyula szerkesztette Ikonikus fordulat a kultúrban címmel. Mivel ez a kötet lett az eddigi legvaskosabb (478 oldal), s mivel új borítója új arculatot kapott, a szerkesztők a 18-20. sorszámmal látták el. Mindenki egybehangzóan állította, hogy ez a kötet az eddigi leggazdagabb és legszebb válogatás a konferenciák sorában. Nehéz lesz jövőre felülmúlni.

2010 + köszönetnyilvánítás
S hogy mi lesz jövőre? A csodálatos őszi idő is sugallja, hogy 2010-ben ismét október legelején legyen a Semiotica Agriensis. Témának: esetleg a gasztroszemiotika vagy a divat szemiotikája kínálkozik, de erről még nem született döntés. Bencze Lóránt ugyan elcsábította a konferenciát Szomorra (előadóterem, panzió, sőt szponzor is lenne), de a Társaság még nem döntött, hogy megválik-e (akárcsak ideiglenesen is) a bevált egri helyszíntől.

Köszönet a helyi szervezőknek, a Főiskola vezetésének, H. Varga Gyulának, az Alkalmazott Kommunikációtudományi Tanszéknek, az önkéntes segítőknek, Nagy Leventének, aki nászútja miatt távolról, Klein Laurának, aki helyben segített, a Dorner étteremnek, a Bíró-pincének (ahol a borséta mellett többen ajándékot is kaptak), a Bartók téri és a Kristóf panzió mindig nagyon kedves vendéglátóinak, és persze a szponzoroknak, az érdeklődőknek. Bár egyetemi hallgatók nagyon kedves mondataival kezdtük, tegyük hozzá: a témák, a konferencia hangulata akár nagyobb érdeklődést is kiválthatna a főiskolai-egyetemi ifjúság és értelmiség körében. Mindenesetre a sorozat folytatódik!

Új hozzászólás